Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Halász Imre: Mit olvashattak Szombathelyen a Bach-korszakban?
nyal a további megrendelés reményében. Scharpf, Mayer és a nyomdász Bertalanfy Imre volt az a három könyvkereskedő Szombathelyen, akinél könyveket, folyóiratokat, napilapokat lehetett rendelni. Herczeg Miklós volt gimnáziumi tanuló „... két alkalmi versedet ...”128-et küldött. Az igazgató három kötettel, özvegy Horváth Katalin pedig kilenc, német nyelvű kötettel gyarapította ebben az évben a könyvállományt. A gimnáziumi osztályoktól 32 kötetet gyűjthettek be, és előfizették a „Mátyás király könyves háza” sorozatot. Az osztályok mellett egyes tanulók, szám szerint 23-an is hoztak be műveket szüleik könyvtárából. A tanintézet 10 térképet, 12 füzetet és 20 kötetet szerzeményezett saját forrásból, és előfizetett a következő folyóiratokra: „Felsőbb rendeletek gyűjteménye”, „Tanodái lapok”, „Zeitschrift für die österreichischen Gymnasien”, és megrendelték Zsasskovszky énekes könyvét,129 A „bécsi állatnövényegylef”130 iratait, „Vasárnapi könyvtár” köteteit, az olasz történész Cesare Cantu (1804—1895) „Világtörténet”-ét,131 és Vergilius (Publius Vergilius Maro, i.e. 70 — i.e. 19) „Aeneis”-ét, amely ekkor Sebők Árpád fordításában jelent meg.132 E helyütt nincs lehetőség valamennyi mű tételes ismertetésére, hiszen több százra tehető az évtized alatt beszerzett és adományozott művek száma, amelyek mellett az egyre izmosodó tanulói könyvtárban megjelentek a tankönyvek is. Egyeden esettel tegyünk kivételt: „Lac%kóc%y Ixijos ügyvéd úr, elhalt nagyreményű Tivadarfiának iskolakönyveit, oly meghagyással adta át az igazgatóságnak, hogy azok szegény tanulóknak használatul adassanak ...”, és következik a 15 könyv tételes felsorolása.133 Az osztályok pénzadományokkal is hozzájárulhattak a könyvtárfejlesztéshez, ezekből évente eltérő összegek gyűltek össze, amelyeket minden esetben a tanulói könyvtár szerzeményezésére fordítottak. Az adomány—szerzemény konstrukció a további években is sikeresen folytatódott, végül kialakult egy a tudomány művelésére is alkalmas tanári szakkönyvtár és a tanulók számára egy életkori sajátosságaiknak megfelelő, oktatásukat, nevelésüket elősegítő gyűjtemény. A szabadságharcot követő bő évtizedben - mint láttuk - Szombathely polgársága ugyanazokhoz a könyvekhez és újságokhoz juthatott hozzá, mint az olvasó polgár a korabeli Magyarország bármely más városában, az információhoz jutást illetően semmiben nem szenvedtek hátrányt, amit nagyban elősegített a polgárok nyelvismerete. Talán ezekkel az adatokkal is sikerült kicsit árnyalni a Bach-korszakról kialakított és még napjainkban is szinte kizárólag negatív előjelű képet. 128 Értesítő 1856/57. 15-18. p. 129 Zsasskovszky Ferenc (1819-1887): Katholikus egyházi énektár. Szerk. Tárkányi Béla, Zsasskovszky Ferenc, Zsasskovszky Endre. Eger, 1854. A második kötete 1864-ben, a harmadik 1900-ban fog megjelenni. 130 Az értesítőben így fordul elő, pontosan: a Bécsi Állat- és Növénytani Társaság (Zoologisch- Botanische Gesellschaft in Wien) közleményeiről van szó. Értesítő, 1857/58. 18. p. 131 Pontos címe: Világtörténelem. 15 kötetes magyar nyelvű világtörténet. A sorozat kiadása 1856-ban kezdődött. 132 Pontosan: Virgil Éneisze. Ford. Sebők Árpád. Esztergom, 1860. 294 p. Értesítő, 1856/57.15-19. p. 133 Értesítő, 1857/58. 19. p. 256
