Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Tilcsik György: Új adatok a Szombathelyi Polgári Olvasótársaság működéséhez, 1837 - 1841
sítik, hogy az olvasótársaság tagjai - miközben többször is kísérletet tettek arra, hogy újabb lapok beszerzésével és megismerésével szélesítsék az állandóan megvásárolt sajtótermékek körét — végül csak öt, közöttük három németnyelvű, lapot — névszerint az „Allgemeine Zeitung”-ot, a „Pfennig-Magazin”-t, a „Jelenkor”-t és melléklapját, a „Társalkodó”-t, a „Pressburger Zeitung”-ot és melléklapját, a „Pannonia”-t, valamint a „Regélő-Honművész”-t — rendelték meg 1837 és 1841 között több esztendőn keresztül folyamatosan. A megvásárolt vagy a társaság könyvtárát valamilyen más módon gyarapító könyvek - amelyek száma amúgy rendkívül kevés, mindösszesen három darab volt — között egy-egy németnyelvű szépirodalmi művet, valamint údeírást találunk, míg a harmadik kötet az 1839/1840. évi országgyűlés törvénycikkelyeit tartalmazta. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a társaság tagjainak döntő többsége német anyanyelvű volt, vagy jól olvasott németül, illetőleg egyértelműen kijelenthető, hogy az 1830-as és az 1840-es években Szombathelyen - legalábbis a kereskedők, iparűzők, értelmiségiek és alkalmazottak között — nagyon magas volt a német anyanyelvűek, illetőleg a németül jól beszélő és olvasó személyek száma. Ha összehasonlítjuk a Szombathelyi Polgári Olvasótársaság könyv-, valamint hírlap- és folyóirat-állományának nagyságát és összetételét az 1838-ban létrehozott Győri Olvasótársaság, az 1841-be megalapított Veszprémi Olvasótársaság, valamint az 1846-ban alakult Fejér Megyei Olvasótársaság hasonló adataival, elmondható, hogy a Vas vármegye székhelyén működött egyesület az említetteknél jóval kevesebb újságot és folyóiratot vásárolt, miközben a beszerzett könyvek száma pedig több nagyságrenddel maradt el a győri, a veszprémi és a székesfehérvári olvasótársaságok könyvtárának anyagától.100 E megállapítása alátámasztására mondjuk el, hogy a Veszprémi Olvasótársaság könyvtárában 1842-ben 929 kötetben 335 művet tartottak nyilván, a Győri Olvasótárság 1842-ben 1838 kötettel (1091 mű) rendelkezett, 1842 végén pedig a veszprémi egyesület tagjai egy német- és hat magyarnyelvű folyóirat, továbbá egy német- és 18 magyarnyelvű hírlap közül válogathattak, ha olvasni kívántak, bár igaz, hogy ezek egy kisebb hányada még a társaság megalakulása előtt látott napvilágot.101 „Amiből” - A társaság gazdálkodása, bevételei és kiadásai, 1837-1841 A Szombathelyi Polgári Olvasótársaság 1837 és 1841 közöm éves bevételeinek és kiadásainak pontos bemutatása nem könnyű és egyszerű feladat, miután a számadásokat készítő Skényi János pénztáros, aki mint említettük, foglalkozására nézve kéményseprőmester volt, finoman szólva sem állt feladat magaslatán. így például egyrészt a bevételek és kiadások egyenlegét egyeden alkalommal sem tüntette fel a következő év bevételei vagy kiadásai között, függően attól, hogy azok többletet vagy hiányt mutattak, hanem ezek figyelembevétele nélkül állapította meg az adott év bevételeinek és kiadásainak egyenlegét, másrészt az 1840. és az 1841. évi számadásokban ugyan szerepel-100 Hudi, 1987. 457., 459-467. p.; iMurányi, 1993. 42-59., 112-128., 137-150. p. Hudi Józsefnek a komáromi református egyházmegye reformkori olvasótársaságáról közreadott tanulmányának adatait - tekintettel arra, hogy ez esetben a zárt társaságról van szó, amelybe csaknem kizárólag egyházi személyek léphettek be - nem tudtuk érdemben használni. (Hudi, 2006. 201-202. p.) 101 Hudi, 1987. 461., 436-464. p. 226
