Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Baráthné Molnár Mónika: 16 - 18. századi kincsek a Berzsenyi Dániel Könyvtár gyűjteményében
MIKES KELEMEN: TÖRÖKORSZÁGI LEVELEK19 Félbőr kötésű könyv, az 1990-ben elvégzett restaurálása során a foltos, szennyezett címlap, valamint az első és utolsó ív tisztításon, javításon esett át az Országos Széchényi Könyvtár Könyvrestaurátor Műhelyében. A kézirat Szombathelyre kerülése: Az 1735-től kezdve — francia irodalmi mintára — írt fiktív levelek Kultsár István szombathelyi tanár kiadásában jelentek meg Szombathelyen 1794-ben. A munka megjelenése óriási esemény volt: e viszonylag kései kiadás visszamenőleg átírta a 18. század magyar irodalmának történetét. A kézirat rejtélyes úton került Magyarországra, és a mai napig nem sikerült minden kételyt eloszlató módon lezárni azt az irodalomtörténeti vitát, amely a kézirat története körül kialakult. Történelmi tények bizonyítják a franciaországi és rodostói (ma: Tekirdag, Törökország) emigránsok jó kapcsolatait. A francia forradalom idején a franciaországi magyar származású emigráció jó része visszatért Magyarországra, éppen azokban az években, amikor a Mikes-levelek felbukkantak a magyar irodalmi közéletben. Valószínűleg az ő közreműködésükkel, különösen a Tarcsafürdőn (ma: Bad Tatzmannsdorf, Ausztria) tartózkodó Tott báró aktív segítségével jutott el e fontos irodalmi értékünk a kiadó, a szombathelyi Kultsár Istvánhoz. A Kultsár-féle kiadás bevezetőjében szereplő Tott báró szerepe valószínűleg több lehetett, mint egy egyszerű informátoré. Apja a hajdani franciaországi és rodostói emigrációk fontos összekötő figurája volt és a Rákóczi-kéziratok egy részét is ő juttatta Franciaországba. Fiatal korában ő maga szintén dédelgetett irodalmi ambíciókat, jól ismerhette Mikest és a rodostói emigránsok kései generációját.20 A kötet címlapjának hátoldalán bejegyzés található: „Imprimatur. Budáé 10. Julii 1792. Mathias Rietaler. m. p. Cens. Libr. ad Ex. Con. R. Loc. Hung.” A szöveg azt jelenti, hogy 1792 júliusában a cenzor, Riethaller Mátyás kinyomtathatónak találta a Kultsár István által sajtó alá rendezett szöveget. A szigorúsága miatt hírhedt Riethaller - jezsuita szerzetes, aritmetika, polgári és katonai építészet tanár Nagyszombatban - a Törökországi levelek megjelenését engedélyezte. A kritikai kiadás szerint egyetlen helyen rendelt el törlést, a várnai ütközetről szóló 203. levél esetében.21 Az Előszó szerint a Törökországi levelek célja, hogy magyar nemes családok történetét mutassa be. Kultsár István fel is sorolja, hogy mely magyar családokról van szó: „Nevezet szerént emlékeznek a levelek Rákótzi Ferentz Fejedelemről, Rákótzi Jósef, és Györgyről az ő fiairól, Gróf Bertsényi, Eszterházi, Csáki, Forgáts, B. Zay - Pápai, Márjási, Zsibrik, ’s a t. Urakról.” Arra a kérdésre, hogy hogyan érdemes olvasni a művet, a kiadó válasza a következő: a szövegben a nemzet szempontjából fontos nemesi családok története követhető nyomon. Ehhez a szemponthoz képest Mikes mellékes 19 Mikes Kelemen: Török országi levelek, mellyekben a Il-ik Rákótzi Ferentz fejedelemmel bujdosó magyarok történetei más egyébb emlékezetes dolgokkal eggyütt barátságossan eléadatnak. ... eredetképpen való magyar kézírásokból kiad. Kultsár István ... Szombathely, 1794. 490. p.; 20 cm 20 Tóth Ferenc Mikes a „hídember” = Életünk, 2008. 1. sz. 87. p. 21 Mikes Kelemen összes művei. 1. köt. Törökországi levelek és misszilis levelek. S. a. r. Hopp Lajos. Kritikai kiad. Bp., 1966. 373. p. 196
