Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Király Levente Zoltán - Tokai Gábor: Feltárul a Rohonci kódex titka: egy 400 éves kód feltörése
KIRÁLY LEVENTE ZOLTÁN - TOKAI GÁBOR FELTÁRUL A ROHONCI KÓDEX TITKA: EGY400 ÉVES KÓD FELTÖRÉSE’ ARohonci kódex nevét az egykori Vas megyében található Rohonc (ma: Rechnitz, Ausztria) városáról kapta. Itt állt egykor a Batthyány család egyik várkastélya, benne kb. 30.000 kötetes könyvtárral,1 2 a kötetek között a Rohonci kódexszel. Rohonc városa már aló. századtól a Batthyányaké, s a kastély kezdetei is a 17. század elejére nyúlnak vissza. A könyvtárat 1743-ban alapíttatta és lajstromoztatta (katalogizálta) Batthyány Lajos nádor,3 de ebben hiába keressük a Rohonci kódex említését. Van ugyan egy kurta bekezdés, amely megnevez egy azonos méretű könyvet „Magyar imádságok” címmel, azonban ennyi információ kevés ahhoz, hogy arra következtessünk, hogy bizonyosan a Rohonci kódexről van szó. (Ilyen méretű imádságos könyv mindig is gyakori volt.) A Rohonci kódex akkor került a nyilvánosság elé, amikor Batthyány Gusztáv, aki hamarosan Angkába költözött, s néhány évtized múlva ott versenylovak tenyésztésével ért el kiemelkedő sikereket, a rohonci kastély könyvtárát 1838. szeptember 25-én kelt adománylevelével a nemrég — 1825-ben — alapított Magyar Tudós Társaság, azaz a Magyar Tudományos Akadémia számára odaajándékozta. Rohonc további története tehát kikerül a látómezőnkből, s így a kastély szomorú pusztulása 1945-ben sem érint már minket. Ekkor a visszavonuló németek elvonulásakor feltehetőleg felgyújtották a kastélyt, amely porig égett. A mai épületek részben a régi kastély alapjaira épültek, de a városkép már teljesen megváltozott. A Rohonci kódex kis méretű, ám vastag könyvecske: 10x12 cm-es (duodecimo) lapokból 224 található benne, vagyis egy 448 oldalas „zsebkönyvről” van szó. A Magyar Tudományos Akadémia Régi Gyűjteményében őrzik. Tanulmányunk kifejezetten a kódexben található írásról szól, csak érintőlegesen említünk minden egyebet, pl. papirológiai, művészettörténeti kérdéseket. A kódex írása semmilyen más ismert írásrendszerrel nem mutat semmilyen rokonságot. Mivel így a kódexben a kutatók a legutóbbi időkig nem találtak semmilyen értelmezhető információt, ezért nevezték el azt - jobb híján - a legkorábbi ismert helyéről, Rohoncról. 1 Rohonci kódex. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Régi Gyűjtemény, К 114. On-line hozzáférhető: http://real-ms.mtak.hu/80/ (Megtekintve: 2018. augusztus 29.) 2 Némád Kálmán: Rohonczi Codex tantétel. Bp., 1892. 7. p. A ROHONCI KÓDEX ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 167
