Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Katonai Attila: "Ha kigyógyulunk az egyik őrületből, ne essünk a másikba!" Bűnbakok keresése a vasi megyeszékhelyen 1919 őszén

tudhassa a keresmény szervezkedés vajon számíthat-e a városi tisztikar támogatására ”m A lap­tulajdonos képviselő észrevételeire előbb Pick Vilmos zsidó földbirtokos reagált, majd ifj. Deutsch Samu, akit a köznyelv csak „Számi bácsiként” emlegetett. Az előbbi azt hangoztatta, hogy a proletárdiktatúra alatt a zsidók is annyit szenvedtek, mint a keresz­tények. ,gí tömegek mozdultak meg, azpk csinálták a forradalmat. A zsidókérdést így nem lehet megoldani. Emlékszik, hogy Lingauer Albin képviselőtestületi tag ugyanezen a helyen, ahol most a zsidókat és a szabadkőműveseket szidja és okozza a múlt bűneiért, valamikor a szabadkőműve­sek mellett tartott nagy beszédet. Amint akkor csalódott, csalódik ma £r.”* 105 A gabonakereskedő Deutsch Samu pedig azzal toldotta meg, hogy sok hazafi van a zsidók között és ő is átment ugyanazon, amin Lingauer Albin.106 A lapszerkesztő számára világos lehetett, nyűt vitában gyenge érvekkel rendelkezik, a képlet bonyolultabb az ő megoldásánál, ezért kerülte is ezeket az alkalmakat és maradt az egyoldalú sajtópolémiák, kinyilatkoz­tatások talaján. Ezt a jelenetet sajtójában így adta közre: „Pick Vilmos és Deutsch Samu reflektáltak IJngauer szavára, védték a zsidóságot és azt próbálták kevés sikerrel bizonygatni, hogy a zsidóságnak csak. csekély része bűnös a kommunizmus előidézésében és annak hibáiban."'01 1919 őszén ez lehetett volna az első tömeges „felelősség kereső” jelenség magyar honban, de erre akkor sem mutatkozott komoly társadalmi igény.108 Szerintem ezzel is magyarázható, hogy a korábban idézett felelős helyzetű közszereplők nagyon is visz­­szafogottan nyilatkoztak a nyilvánosság előtt, értékrendjükből azonban jól kirajzolha­tó néhány elem. Azt sem tartom kizártnak, hogy egy rejtett politikai munkamegosztás alakult ki akkoriban, ahol a visszafogott vármegyei—községi közszereplők az egyik ol­dalon — elsősorban azokra gondolunk, akik pozícióban maradva kiszolgálták, ha kell a tanácsköztársaságot is, pl. a vármegyei jegyző, vagy Szombathely polgármestere -, míg a másikon az elszabadult hajóágyúként visszatérő sajtócézár. A személyes bosszú­tól fűtött Lingauer Albin, aki bűnbakot konstruál, és tartósítja azt a helyi közösségben. Fellépni ellene, visszafogni senki sem akarta, ezzel latens módon legitimálták mindazt, amit tett. Ha másként lett volna, utalnának rá a közélet fórumain mindazok, akiknek ez a feladata, hogy ezzel a vízióval nem értenek egyet, de csak a törvényes felelősségre vonás lehetőségét, szükségességét és a jog szerepét hangoztatták. A bűnbakkeresésnek ez a virulens változata nem hozta el az új politikai közösség belső kohézióját, de kétségtelen erősítette a jobboldal értékeit, világképét és a gyűlölet nagyfokú összetartó erejét. A zsidóság visszaszorítása mellett pedig nagyban hozzájá­rult a baloldali csoportok kiszorítására, vagy legalább is gyanússá tételére a magyar po­litikai közösségben, a nemzetben. 1(14 Szociális problémákat is említett, mint a lakáshelyzet a tanítók és zenetanárok alacsony fizetése és a zeneiskolai és a lakásügyek intézése. 105 MNL VaML Szombathely közgy. jkv., 1919. október 16. 575. p. 106 Uo. 107 L. A.: Együtt a város régi képviselőtestülete. = Vvm, 1919. okt. 17. 2. p. 118 Későbbi kifejezéssel az átvilágítások elkezdődtek, de vagy személyes boszorkányüldözéssé változ­tak, vagy önfelmentéssé. 164

Next

/
Thumbnails
Contents