Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Katonai Attila: "Ha kigyógyulunk az egyik őrületből, ne essünk a másikba!" Bűnbakok keresése a vasi megyeszékhelyen 1919 őszén
katonai összeomlás katasztrófája és a reményteli forradalom hangulatában született egy lehetséges szcenáriót taglaló, igazi szelet vető — az orosz eseményekkel párhuzamot vonó — írása a balkáni frontról hazatért laptulajdonos—szerkesztőnek.78 Az 1918. november 1-jén megjelent vezércikke szerint ilyen jövő vár a magyarokra: „Károlyi ugyanis jönni fog, mert a tömeg akarja. Es ki tud ma ellenállni a tömegnek. A szervezetlen polgárság? A tanácsokkal agyontámogatott király? Dehogy. Hárman együtt is gyengék már ahhoz jönni fog Károlyi vele pár demokrata polgár és 2-3 szpáalista. Békét kötnek. Kezdenek rendet csinálni. A túlzóknak az új rend nem lesz e^g- A szélső szocialista doktrínák valóra váltását ellenezni fogja a kormány kevésbé radikális szárnya. Károlyit félretolják, jön egy tiszta forradalmi szpáalista kormány. Ukvidálnipróbálja a békét, és szocialista állami berendezés kiépítését. A leghatalmasabb támogatója lesz ennek az irányzatnak előre megmondom a magyar zsidóság. Perverzitásnak látszik, sőt az is, hogy a nagytőke támogassa saját hóhérját, a szpáalizmust, de így lesz ^£У v°h Oroszországban is. Nem elvi okokból fog ez bekövetkezni, hanem politikai, sőt helyesebben taktikai szempontokból. A zsidóság ugyanis látja, érzi a túlgomolygó veszélyt és méltán fél annak esetleges elfajulásától. Ez elől egyelőre egyetlen mentségnek látszik a liberális, sőt radikális demokrááa nyeregbe segítése, amely egyedül lesz képes talán útját állani az antiszemitizmus tettleges kitöréseinek:.”79 Az újságíró szerint, tehát nemcsak egy jól végig gondolt politikai, taktikai lépésről volt szó, az antiszemita indulatok eltérítése érdekében, hanem egy komplett összeesküvésről. Hogy mennyire igazolódott be a helyessége, az kérdéses, de ha ez az állítás igaz, akkor rosszul sült el a taktika, mert 1919 őszén soha nem látott harag és gyűlölet zúdult a honi zsidóságra. Talán nem véletlen, hogy 1919 őszén ezt a gondolatmenetét újfent felidézte, alátámasztva prófétai látomásának igazságtartalmát, egyben így érvelve a Friedrich-kormány intrazigens keresztény—nacionalista—royalista vonulata mellett, tudni illik e kérdésben is majd neki lesz igaza.80 A kitérítéses forradalom tényszerűségéről, „bölcs voltáról” persze nem elmélkedett. Az ekkor megjelentetett írásaiból Lingauer Albin (Halász, ИЗО. 21. p.) 8 Sokan voltak, akik már 1918. október végén érezték, hogy ezek az események egy kommunista uralom irányába tartanak, lásd erről a korábban már idézett Vázsonyi Vilmos véleményét. 79 A szöveg aztán úgy folytatódott, hogy a magyar paraszt nem forradalmi, hanem ellenforradalmi elem és természetesen megtörténik majd a nagy visszavágás. L. A: Forradalom. = Vvm., 1918. nov. 1. 1. p. Természetesen nem tartjuk kizártnak, hogy álláspontja kiformálódásában meghatározó szerepet játszott a nyárvégén és kora ősszel lefolytatott vita az Alkotmány és az Egyenlőség hasábjain. 811 L. ^..'Jelenségek. = Vvm., 1919. szept. 18. 1. p. 157
