Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
éveket követő 10 adóegység az adóeltitkolások, a forrás adatfelvételének pontatlanságai ellenére is az adózóerő nagyon jelentős visszaesését mutatja, ugyanakkor már a mezőváros reorganizációja - amelyre az új építésű házak, valamint az adott esetben döntően nemesi tulajdonosokat jelentő libertinus házak számának növekedése utal — is érzékelhető, mely folyamatot amúgy a kortársak lassúnak ítéltek. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a két egymást követő forrás közötti jelentős eltérésekhez az adatfelvevők pontatlanságai is minden bizonnyal hozzájárultak. ADÓKATEGÓRIÁK 1609 1610 adóporta (1 jobbágyporta = 4 ház) 10 10 zsellérházak portaszáma (1 porta = 12 ház)-2 szabados/liberrinus?? ház 30 50 új építésű ház-9 puszta ház 16 32 16. sz. táblázat Szombathely a 17. század eleji adóösszeírásokban, 1609—1610.TM Miközben Szombathely pozíciója a vármegye mezővárosai között megmaradt, Kőszeghez viszonyított helyét jól érzékelteti az a számadat, miszerint az elzálogosított területeket is érintő 1610. évi dikajegyzék a két külvárossal rendelkező Kőszeg oppidum adó-nagyságát 100 portában állapította meg, amelynek 1/10-e volt a püspöki mezővárosé.398 399 * A század derekáról hasonló vizsgálat nem végezhető el, ugyanis az 1640/1641. évi és a várost nagyon jól ismerő, ott jelentős ingatlanokat rendelkező Gorup János adószedő készítette 1648. évi királyi adóösszeírásokban, amely a későbbi adókivetések alapját is jelentette, Szombathely — nem tudni miért, de — nem szerepel.4"11 Az országos adóösszeírásokat követően nézzük meg, milyen képet ad a mezőváros társadalmáról az eddigi kutatásokat alapvetően meghatározó forrástípus, a földesúri birtok- és jövedelem nyilvántartás egyik alapdokumentuma, az urbárium. A szombathelyi urbáriumok adatfelvétele aló. század során gyökeresen megváltozott. Míg ugyanis aló. század középső harmadában, így 1565-ban, 1571-ben, 1572- ben és 1577-ben készült urbáriumok a családfók/háztartásfők kézén lévő telek nagyságát is megadtak, az 1592. évi urbáriumtól - minden bizonnyal a privilégiumban meghatározott kötelezettségek rögzülése, az évi két alkalommal történő cenzusfizetés miatt — csupán a telek- vagy háztulajdonosok, vagy a családfők utcarendbe szedett, a jogállást feltüntető névjegyzékét regisztrálták. E források alapján három idősíkban - 1592-ben, 1636-ban és 1656-ban - a mezőváros családfőinek számáról az alábbi táblázat állítható össze: 398 A táblázat forrásai: MOL MKA CP Regestum Anni 1609. 641. p.; Regestum Comitatus Castriferrei Anni 1610. 765. p. 399 MÓL MKA CP Regestum Comitatus Castriferrei Anni 1610. 765. p. 40(1 MÓL MKA CP Regestum Cottus Castriferrei Anno 1640 et 41., 1245. p., Regestum connumerationis portarum. CC, 1648. 1275-1305 p.. Szombathely adatsorai nem simertek az 1696. évi adóösszeírás töredékéből sem: VaML Wm Perc Vegyes adóösszeírások, adókivetési lajstromok, 28. csomó 1696. 74-158. p. 92
