Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
ban írásba foglalt végrendelete, amely az Erdélyben lévő Monostor templomára hagyott viszonylag magas összeget, 100 aranyat. A város azonban nem a testáló akarata szerint és annak tiszteletben tartásával járt el, hanem az említett összeget 1661-ben egy magánszemélynek kamatra kölcsönbe adta.378 379 A város polgárainak is nyújtott hiteleket, ugyanakkor földesura, Széchényi György követelései miatt hitelfelvételre is szorult. 1667-ben a bíró, a belső- és a külső tanács évi 6%-os kamatra 2000 Ft-ot vett fel Batthyány Erzsébettől, amelynek fedezetéül a városnak a Gyöngyös-patakon, a ferencesek zárdája közelében fekvő háromkerekű malma és a hozzá tartozó földterületek szolgáltak.3 9 Szombathely a 125 Ft-os évi kamatot mindig gondosan fizetve a grófnő 1673. évi végakaratától eltérően a törzstőkét még közel két generáción át használta.380 A Szombathely pénzügyi helyzetét tekintve elgondolkodtató, hogy a mezőváros 1671 szeptemberében 120 Ft kölcsönt nyújtott Vas vármegyének.381 Az egyén vagy családtagjai lelki üdvét szolgáló oltáralapítványok mellett a koldusok javára tett kisebb értékű hagyatékok, illetve Hazatius Ferenc 1682-ben tett és szegényház felállítását célzó alapítását követően a vagyonos mezővárosi polgárság társadalmi gondoskodásának ékes bizonyítékaként említhető, hogy 1688-ban Szombathely tehetősebb családjai közé tartozó famíliából származó Birhám István németkövesdi plébános végrendeletében 4500 Ft összegű alapítványt hozott létre négy szombathelyi születésű fiú taníttatásának költségeire. Továbbá 1000 Ft-ot hagyott a városi ispotályra, az alapítvány kezelésével szülővárosát bízva meg.382 KÖZELÍTÉSEK A 17. SZÁZADI SZOMBATHELY TÁRSADALMÁHOZ: AZ URBÁRIUMOK ÉS ADÓÖSSZEÍRÁSOK KÉPE A 17. századi Szombathely kisvárosi léptékben jogilag és vagyonilag differenciált, sokszínű társadalmáról valójában mozaikszerű képet adnak a városi társadalom egészét, vagy egy, döntően jogi kategóriákba — nemes, zsellér — besorolt részét regisztráló, különböző célból elkészített, földesúri, állami, egyházi adó- és szolgáltatás-összeírások. Az alábbiakban e különböző forrástípusok alapján próbálok képet adni a 17. századi mezőváros világi társadalmáról, tudva, hogy ez az érintett családok prozopográfiai adatfelvételének lezárása előtt nem több egyfajta közelítésnél. Önmagában súlyos hiányt jelent, hogy a mezőváros 17. századi lakosságáról számszerű adattal nem rendelkezünk. Náprághy Demeter püspök már 1614 és 1616 között megkísérelt kánoni vizitációt végrehajtani, de annak konkrét eredményei sajnos nem ismertek.383 Bár a győri egyházmegye két 17. századi egyházlátogatási jegyzőkönyve 378 VaML SzVLt Prot. 1661/1664. 4. p., Dominkovits, 2008b. 286-287. p. 379 VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 7. nr. 234., fasc. 16. nr. 511. 380 Vö.: felszólítás a törzstőke visszafizetésére: VaML SzVLt Old. ir. fasc. 7. nr. 240. 381 VaML SzVLt Prot. 227. p. 1671. szeptember 30. 382 Birhám végrendelkezésének rögzítése: VaML SzVLt Birhám alap iratai 1. doboz nr. 1. 383 MOL P 1314. Batthyány cs. It. Missiles, nr. 33.557. Napraghy Demeter Batthyány Ferencnek. Rákos, 1614. december 15. A főpap Batthyány Ferenchez írott levelében királyi parancsra végbevitt vizitációkról, illetve konkrétan a nagymartom plébánián és filiáiban vallott kudarcáról írt, II. Mátyás 1616. évi ezt segítő oklevele: VaML Oki. ir. fasc. 16. nr. 507. 89
