Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
javak csökkenése mellett a városi földek utáni jövedelem nominálisan nőtt. A város ingatlanbirtokairól, a szántókról, a rétekről és az erdőiről 1660/1661-ben felvett ún. törvénykönyv adja a legrészletesebb képet. A városházhoz 7 tagban 14 hold szántóföld tartozott, ami kiegészült 55 hold zálogolt, 7 hold adósság miatt lefoglalt földdel, és így összesen 76 holdat tett ki. A városi malom és a kalló mellett 3 rétet, 1 káposztáskertet, továbbá egy 270 Ft-ért vásárolt erdőbirtokot, illetve két másik, végrendelkezők által a városra hagyott erdőt is bírt. Szombathely mezőváros nem jelzet nagyságú szőlőbirtokait vincellérekkel műveltette, akiket az 1669/1670. évi terményszámadás szerint a város malmának jövedelméből származó és a városháza pincéjében tárolt gabonából fizettek.338 A korábban regisztrálthoz képest jelentősen megnövekedett a bírságpénzek aránya. E bevételi forrás itt már megkülönböztették, mivel annak 44%-a a magisztrátus előtt lefolytatott perekből, 56%-a pedig a rend fenntartásával összefüggő bírságolásokból származott, ez pedig a térség egykorú viszonyait leképezve a közbiztonság általános fellazulását jelenthette.339 A száraz adatok más aspektusból erősítenek meg egy már korábban érvényesült tendenciát, amely szerint a 17. század utolsó harmadában a városi társadalomban elszegényedési folyamat indult meg, ám ahogy azt az egykorú alapítások jelzik, ez nem volt általánosnak mondható. A háttérben meghúzódó, rövidtávú gazdasági folyamatok, valamint a helyi társadalom reakcióinak árnyalt bemutatásához további kutatások szükségek, de az a tény, hogy a szegényügy problémaköre fokozatosan előtérbe került, a probléma tényleges jelenlétére utal. Az 1626/1627. és 1685/1686. közötti számadások bevételi és kiadási végösszegeit tekintve az egyes évek főösszegei között nagyon jelentős különbségek észlelhetők. 8 esztendőben 290-390, 3-3 évben pedig 560-650, illetőleg 1100-1900 Ft közötti kiadási és bevételi különbség jelentkezett. Az akár 3—6 szoros, sőt azt meghaladó változások nem egyedi jelenségek, hasonló tendenciák figyelhetők meg több alsóausztriai kisváros egykori költségvetésében — Krems, Eggenburg — is.340 Magyarázatul semmiképpen nem fogadható el egy általános, az idő előrehaladásával bekövetkező, a bevételek és a költségek automatikus növekedését feltételező hipotézis, függetlenül attól, hogy a legstabilabbnak tűnő bevételi tételek is változhattak a kereslet és a forgalom függvényében. Azt is mondhatnánk, hogy e számadásokban a korábbiaknál részletesebben, szinte valamennyi bevételi és kiadási tétel megtalálható, így ezek között kell keresni azt a számadást, amely mindenre kiterjedően regisztrálja a város éves összjövedelmét, leghívebben mutatva be annak szerkezetét. Ez már részigazságot is tartalmaz, de ahogy az 1666/1667. év bevételeinek előzőekhez hasonló rövid áttekintése jelzi, másról van szó, mégpedig egyedi célú, speciális városi adókivetésekről. 338 VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 14. nr. 351. Egy datálatlan, 17. század végi jegyzék szerint a város saját jogán 32 hold szántót bírt. VaML SzVLt A. Mise. fasc. A. nr. 18. 339 A térségben a közbiztonság nagymérvű megrendülésére: GyPL Capsa Q. fasc. 1. nr. 1-10. 340 Sok más pédával: Pühringer, 2002. 319 p.; Pühringer, 2005. 102-133. p. 78
