Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
tésnek, a bor akolásából és a kocsmáltatásból származó jövedelem már nem minden későbbi városi számadásban jelenik meg. Ugyanakkor ennek jelentőségét, egyben a későbbi földesúrral kialakult konfliktusok tétjét a bevételeken belüli 25%-os arány önmagában jelzi. Hasonlóképpen jelentősnek minősíthetők a város adóbevételei is bár feltűnő, hogy az évi census befizetésére kivetett és befolyt összegek sem a bevételi, sem a kiadási oldalon nem jelennek meg. Negyed századdal később a város bevételeinek szerkezete a következőképpen alakult: A BEVÉTEL JOGCÍME BevételÖSSZEGE %-OS ARÁNYA Boltok utáni bér (12 bolt) 54 Ft 17,6 Mészárszékek utáni bér 40 Ft 13,1 Gyertyaárenda 30 Ft 9,8 Sóárenda 46 Ft 15,0 Városi kalló bérbeadása 22 Ft 34 d 7,3 Városháza bérlete 21 Ft 6,8 4 hónapi kocsmabérlet 4 Ft 1,3 Bírságpénzek 32 Ft 25 d 10,5 Városi széna eladása 2 Ft 56 d 0,8 Város számára rendelt kegyes hagyományok 25 Ft 8,1 Egyéb 29 Ft 75 d 9,7 Összesen 306 Ft 03 d 100,0 8. sz. táblázat Szombathely város bevételeinek szerkezete, 1651 /1652. Első pillantásra kitűnik, hogy a bevételek szerkezete sokkal differenciáltabb lett, és emellett a bérletek száma és jelentősége megnövekedett. Ez utóbbi megállapítást egyértelműen igazolja, hogy az összbevétel 71%-át tették ki a boltok, a mészárszékek, a csapóknak árendált, a Gyöngyös-patakon álló és a csapóknak bérletbe adott kalló után fizetett díjak, valamint a só- és a gyertyaárendából befolyó összegek. Feltűnően alacsony a kocsmabérletből származó bevétel összege és aránya, miközben hasonlóan szerénynek mondható a szénaeladásból befolyt összeg is, amely a város tulajdonát képező, mezőgazdasági művelésre alkalmas területek csekélységét is hűen mutatja. Megjegyzendő, hogy a város más esztendőkben a polgárai számára bérbe adta szántóit és rétjeit, és az ebből származó kisebb-nagyobb összegek a következő mintaévben már a bevételek gyarapították. A később növekvő fontosságú bírságpénzek már ekkor is elérték az összbevétel 10%-át. Szombathely és polgársága viszonyát érzékelteti a város számára tett végrendeleti hagyományok aránya. Bár e kérdésről még alább szó lesz, ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert a fennmaradt végrendeletek nagyon ritkán tartalmaznak a földesúr számára szimbolikus vagy reális testálást: Graffendorfer Mészáros János 1684-ben írásba foglalt végakaratában hagyott 11 Ft-ot Széchényi 76
