Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen

A 12 tagú belső tanács tagjainak megválasztására három fordulóban történt. Elsőként a hivatalában megerősített vagy újonnan megválasztott bíró választott maga mellé négy esküdtet, majd a község - a polgárok egyeteme - újabb négyet, végül az addig megválasztott nyolc esküdt - 1647-től több alkalommal is hangsúlyozva a bíró és a nyolc esküdt - maguk közé beválasztották az utolsó négy főt. A városbírák mindig a belső tanácsból kerültek ki, de a nevek elemzése e képet finomítja, mivel a döntéshozók legszűkebb, legtekintélyesebb körét a bíró által választott első négy esküdt adta, hiszen jelentős részben e négy főből választott a polgárság universitasa új bírót, miképpen a leköszönt bíró is e csoport tagja lett. A belső tanács 12 fős létszáma általánosnak tekinthető. A térség mezővárosai számára legfőbb mintaadóként szolgáló Sopron szabad királyi városban ugyancsak 12 tagú belső tanács alkotta a városvezető elit legszűkebb körét, de a régió mezővárosai sorából Győrben288 és Magyaróváron,289 Pápán290 és Egerszegen is ugyanez történt.291 Azt, hogy gyakorlat mennyire elterjedtnek számított, bizonyítja, hogy az 1647-ig az Alsó-ausztriai Kamarának elzálogosított Kismartonban és Kőszegen is ilyen testület működött.292 Ugyanakkor belső tanácsba történő választás gyakorlata már speciális, hiszen e módszer más mezővárosokból nem ismert, a belső tanácsosok megválasztásának módja az egyes települések sajátosságainak — területük, etnikai összetétel — megfelelően jelentős eltéréseket mutathatott.293

A belső tanács eskütétele után következett a tisztviselők megválasztása. A már kialakult hivatalszervezetet mutató, legkorábbi ismert, 1605. április 26-án történt tisztújítás során a rend és közbiztonság fenntartására egy fő- és egy alhadnagyot, a vásárok rendjére felügyelendő két vásárbírót, illetve egy főt, a kisbíróként is működő városi szolgát választottak. Mindezek mellett a földterületek hasznosításának és gazdálkodásának felügyeletére egy hegymester, négy mezőőr vagy mezőpásztor, akiket 1670-től egyre gyakrabban hidasoknak is neveztek, megválasztása következett, a városi adminisztrációt irányító és részben bonyolító jegyzőt pedig többnyire hivatalában megújították.294 Bár a század során a gazdaságszervezés, a bevételek ellenőrzése a hivatalok differenciálódásával járt, az itt említett tisztségek a kisebb módosulások, a létszámviszonyok változásai ellenére is a század folyamán mindvégig megmaradtak. 1607-től a

288 Gecsényi, 198. 105. p.

289 Mihály, 1979. 71-89. p.; GyL MLR MProt. 1654/1656., 1662/1670.

290 Hermann, 2002.71-108. p.

291 A bíró és a 12 esküdt nevében kiadott 1624, 1629. és 1654. évi zalaegerszegi mezővárosi kiadmányok: MOL P 58. Bezerédy család levéltára. Törzslevéltár 1. csomó fasc. A. nr. 204-206.

292 Bariska, 2007. 114. p.

293 Győrben a bíró hat főt, a város négy főt választott a belső tanácsba, míg ketten területi elven az előváros Újvárost képviselték. Magyaróváron az etnikai paritás alkotta az alapot: hat német és hat magyar esküdt alkotta a belső tanácsot. Gecsényi, 1986. 105. p. A korábbiakkal ellentétben részletesen rögzített 1625/1626. évi tisztújításon: GyMJVL GyvProt. 1600/1636.117., 167-168. p.; GyL MLR MProt. 1654/1656., 1662/1670.

294 Benczik — Dominkovits, 2002. nr. 87. Jelenleg kevéssé értelmezhető az, az egyazon napon keletkezett, tisztújítást megelőző bejegyzés, amely egy hivatali jelvényekként dobbal, zászlóval és bottal ellátott főhadnagy — más személy! — megválasztásáról szól, aki a segítségére maga választhatott tizedeseket. Benczik - Dominkovits, 2002. nr. 86. A más mezővárosokban, így Győrben is elterjedt, a hadnagyokat a rendfenntartásban segítő tizedesi hivatalra Szombathelyről jelenleg több információ nem ismert. VaML SzVLt Prot. 1668/1672.162. p.

67

i