Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
VÉDELEM ÉS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS: ADALÉKOK A KISVÁROSI „DIPLOMÁCIA” KAPCSOLATHÁLÓJÁHOZ Vajon beszélhetünk-e egy, az országrendiség keretein kívül álló mezőváros esetében várospolitikáról, a vármegye és a térség rendjeihez fűződő, a város és lakosai érdekében kiépített és működtetett kapcsolatrendszerről? A privilegizált püspöki mezőváros természetesen nem képviseltethette magát a rendi gyűléseken, nem lehetett tagja olyan város-szövetségeknek, mint a felekezeti, politikai, gazdasági kérdésekben együttműködő felső-magyarországi pentapolis (ötváros), vagy az ennél lazább együttműködési formát megvalósító ún. alsó-magyarországi városok szövetsége (pl. Pozsony- Nagyszombat—Sopron).253 A nagypolitikai képviselet, véleménynyilvánítás és ez ügyben létrejött érdekszövetségi tagság kivételével azonban a 17. századi Szombathely mezőváros esetében aligha beszélhetünk várospolitikáról, a város érdekében alkalmazott diplomáciai tevékenységről. Még akkor sem, ha Szombathely is tagja volt - a szabad királyi városok említett szövetségeitől lényegesen eltérő léptékű - mezőváros-szövetségnek. Ez a későközépkori gyökerű, térségi szövetség más szinten, más funkcióval, bíráskodási együttműködéssel rendelkezett.254 255 Sőt, érdemes hangsúlyozni: a 17. század első évtizedében a püspöki mezőváros intenzíven vett részt a többnyire Rohonc, Kőszeg, Csepreg polgári küldötteiből álló, ún. pártadan bírói fórum működésében, amely valójában a mezővárosi polgárság bíráskodási autonómiáját erősítette.235 A mezőváros vezetőinek mozgásterét már a fentebb leírtak is érzékeltetik. Az 1605-ben elpusztult privilégiumok többszöri újrakiadásáért tett erőfeszítések, így földesúri és nádori támogatásért tett közbenjárások határozott irányba mutatnak.256 Az 1621. évi háborús esztendő várost védő helyi politikai eseményei — a városon belül a helyi egyházi elit, az uradalmi tisztségviselők és a városi vezetés összefogása a térség mezővárosaival, a Kőszeggel, Rohonccal és Véppel folytatott jó együttműködés, a vármegyei főtisztviselőkkel fennálló, minden bizonnyal tradicionálisan jó kapcsolatrendszer, a vármegyei nemesség, a főúri familiárisok egyes tagjain keresztül a főúri udvarokig — elég itt talán Batthyány Ádám vagy Esterházy Miklós személyét említeni — elvezető kapcsolatháló kiépítése, és mindennek városi érdekeket szolgáló kitűnő működtetése egyértelműen a gyakorlatiasságon alapuló helyi lavírozás eszközrendszerét, szintjeit, mozgásterét, valamint működési mechanizmusát mutatja be.257 Elgondolkodtató, hogy 1625. október 19-én a város úgy határozott, a város ügyeiben fáradozó „neminemw attyafiakatt” kell Sopronba, az országgyűlésre külde-253 H. Németh, 2002b. 210-238. p. 254 A kérdéskör 15-16. századi történetére: Bariska, 2007. 204 p. A térségben más mezőváros „szövetségek” is léteztek; máig sem ismert a magyaróvári uradalom több jelentősebb mezővárosa, így Ruszt, Nezsider, Miklósfalva 17. század eleji együttműködése. Közös kiadmányaikra: StA Rust, Ratsakten 3., 10. doboz. 255 A 17. század eleji működésre több esetet mutat. Bariska, 1993. 287-297. p.; Dominkovits, 1994. nr. 776-779., 848. 256 Lásd a nádorhoz, az országbíróhoz és az ország rendjeihez írott városi folyamodványok másolatait és fogalmazványait: VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 6. nr. 191., fasc. 7. nr. 196., fasc. 16. nr. 529. 23 Dominkovits, 2006d. 7-45. p. 62
