Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
kekeketfogdossa.”2^ Az új püspök már látogatása első napjaiban megfogalmazta a várbeli plébániatemplom megújításának és a várfalak megerősítésének szükségességét.231 232 Az új templomot 1665-ben a Szent Erzsébetet látogató Boldogságos Szűz tiszteletére szentelte fel, 1669 és 1679 között pedig a rossz állapotú püspöki várat is helyrehozatta.233 Ugyanakkor az eltelt időt sok konfliktus terhelte, és nem csak a templom- és a várépítkezés miatt, és többször és újólag is előkerült a földesúr és a város közötti, a kocsmajogot érintő viszály is. Az 1660 és 1662 közötti tanúkihallgatásokból kitűnik, hogy a kimért városi borok között továbbra is meghatározó fontosságúnak bizonyultak az akkor döntően Doroszlóról (Pogány-hegy), Keresztesről, Tótságról, Csepregből, Szentgrótról és Türjéról behozottak, és fontos megjegyezni, hogy a város és a magánszemélyek gyakorlatát a céhek is követték.234 Valószínű azok is részben beszállított, részben tiltott időben mért borok lehettek, amelyeket 1679 és 1681 között kis tételekben a földesúr tisztviselői a város területén elkoboztak.235 Ezt megelőzően is polgárok többször panaszkodtak az uradalmi tisztviselők hatalmaskodásai miatt. Az egyik legkirívóbb eset 1662 és 1663 során történt. Nagy Mihály porkoláb és Csiszár Pál várbeli számtartó szombathelyi és perinti lakosoknak saját birtokon teljesítendő robot, illetve ajándékok fejében juttatatott a sorki kútnál fekvő majorsági (várföldekből.236 A földesúr és város között az 1660-as években létrejött összeütközések tárgyait jól összegzik az 1665-ben és 1667- ben készített tanúkihallgatások. Ezekben az alábbi, a városi autonómia gyakorlatával szemben kialakult konfliktusgócok jelennek meg: 1.) a városi bíró bíráskodási illetékessége, bírságolása; 2.) a bíró illetékessége a büntetőperek esetében; 3^1.) házfoglalások, magvaszakadt vagyonok városi lefoglalása; 5.) a templom-, a plébánia- és az iskolaépítésre való kötelezés; 6.) a kocsmáltatásra a behozott borok árusítása; 7.) a földesúrral szemben főurakhoz, illetve Bécsbe küldött közbenjárók ügye.237 A viszálykodás korai szakaszában Széchényi György hihetetlenül magas összeg, 14.534 Ft összegű városi hátralékot állapított meg, melyre válaszul Szombathely előbb Nádasdy Ferenc országbíró segítségével próbált földesurával megegyezni, majd 1666-ban az ügyek egy részét,238 a plébánia és az iskolaház építésére történt kötelezettség nyomán megszületett úriszéki ítéletet, Szelepcsényi György esztergomi érsek a szentszékére fellebbezte, amely azonban elutasította a felülbírálatot, a várost megegyezésre felszólítva.239 Sajnos e perek jelenleg csupán egyes részleteiben ismertek, így csak valószínűsíthető, hogy a földesúrral történő megegyezés egyik lépcsőfoka lehetett az, amikor 231 MOL P 1314. Batthyány cs. lt. nr. 33.509. 232 Uo. 233 Géfin, 1929a. 18. p.; Géfin, 2008. 89. p.; Horváth, 1993. 340-347. p. 234 VaML VKHlt Litt, instr. fasc. 77. nr. 69-70.; VaML SzVLt A. Mise. fasc. N. nr. 42. (1665) 235 VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 17. nr. 536. 236 VaML VKHLt Litt instr. fasc. 77. nr. 67-68. Más püspöki tisztviselők, így Vámosi Gergely, Tóhegyi Mihály és Borosovicz Pál porkoláb hatalmaskodásaira: VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 16. nr. 527., 529.. A sérelmekről szóló felségfolyamodvány fogalmazványa: VaML SzVLt A. Mise. fasc. AA. nr. 61. VaML SzVLt Oki ir. fasc. 6. nr. 152., 155. Vő.: VaML SzVLt Oki ir. fasc. 1. nr. 12. A Széchénji elleni perekre: VaML SzVLt A. Mise. fasc. Y nr. 45-49. 238 VaML SzVLt Prot. 1664/1668. 128., 273-274. p.; Feiszt, 1986. 125. p. 239 VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 16. nr. 510., 526. A püspök ügyvédvallása: VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 7. nr. 210. 58
