Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
pos városi kocsmáltatást engedélyezett.218 A törvénycikkely és az ítélet a földesurukkal szembenálló mezővárosoknak jelentős pénzügyi kártérítést, a pusztult állapotú Rákosnak 6000, míg Szombathelynek 4000 Ft-os kifizetést is meghatározott, amit Draskovichnak Esterházy László gróf számára adott kölcsönéből a fiatal arisztokratának kellett volna megfizetnie. Valójában a szombathelyi összegből 1000 Ft a várost, 3000 Ft pedig a székhelyét és javait vesztett plébániát illette. Folnay Ferenc vasvári prépost 1651. februárban kelt levele arról tanúskodik, hogy Sopron vármegye fiatal főispánja, Esterházy László nem sietett a fizetéssel, és 1652. augusztus végén Kisvezekénynél az oszmánok elleni csatában hősi halált halt.219 A jezsuitákkal jó kapcsolatban álló, 1636-tól egyházmegyéjében a rend terjesztésére törekvő Draskovich püspök végül is a domonkos rendet telepítette le Szombathelyen. 1638 Húsvétján, amely április 4-re esett, a város püspöki birtokon álló, és — amint az ezt írásba foglaló oklevele is tartalmazza — az itt született Szent Márton püspök nevére és tiszteletére szentelt plébániatemplomát annak javaival, így a Gyöngyösön álló háromkerekű malommal együtt a rendnek adományozta, a plébániát pedig a várbeli Boldogasszony-templomba helyezte át.220 E tette óriási felháborodást váltott ki, ami nem meglepő, hiszen a városi lakosság és a vármegyei nemesség életében is jelentős templomot a város polgársága maga hozatta rendbe Némethy Gergely hajdúinak dúlása után. 1627-ban és 1628-ban a polgárok és a városban lakó zsellérek, illetve a nemesi elit olyan jeles tagjai, mint Káldy Ferenc a templomot közadakozásból újították fel.221 1635-ben III. Ferdinánd a Magyar Kamara számára beszolgáltatott rendes és rendkívüli adóktól oly módon mentesítette a háborúk nyomait még mindig magán viselő Szombathelyt, hogy az összegből 35 Ft-ot a Szent Márton-templom kap, 5 Ftot pedig a szent ünnepén a szegények között kell szétosztani.222 Az 1636 júliusában, Felnémety Mihály plébános jelenlétében, Nyilas István bíró és több esküdt által felvett templomleltár jól mutatja, hogy egy generáció alatt a templom miseruhái és kegyszerei megsokszorozódtak, és az adományozó püspökök - Lépes és Sennyey - mellett számos arisztokrata család ajándékát is feljegyezték. Az Erdődy grófoktól kapott vörös atlasz casula mellett a Csáky István gróf felesége, Forgách Éva, valamint húga, Keglevich Jánosné ajándékainak sora — így velum, skofium és antipendium — régión túlmutató jelentőségre utal. A városi polgárság több tagja, így Рока Bálintné és Szűcs János, a város ügyeiben fáradozó vagy helyben lakó nemesek, névszerint Pataky János ügyvéd és Völcsey István is lehetőségeikhez mérten gyarapították egyházukat, ahogy 218 CJH, 1900. 496-499. p.; VaML SzVLt A. Mise. fasc. 7. nr. 213. A város 1646. évi panaszirata: VaML VKHLt Litt, instr. fasc. 77. nr. 60. 219 Pálffy Pál levelei Esterházy Lászlóhoz, 1649-1650., Folnay levele, 1651.: MOL P 124. hg. Esterházy cs. lt, gr. Esterházy László ir., Levelezés, nr. 935., 943., 946-947., 949., 963., 1274., Esterházy ebben az ügyben apósához, Batthyány Adámhoz: 1650.: MOL P 1314. Batthyány cs. lt. Missiles nr. 12.205. 220 VaML SzVLt A. Mise. fasc. 16. nr. 489.; MOL MKLt A 57 LR 9. köt. 147. p.; DVD-ROM 2006. nr. 9112., III. Ferdinánd 1638. augusztus 2-án történt megerősítése: VaML Domonkos r. ir. nr. 1. 221 A városi céhmesterek 1606 és 1618 közötti gondviselésére: Dominkovits, 2001b. 331-342. p. A céhmester számadások: VaML SzVLt A. Mise. fasc. Z. nr. 4., Közli: Zsámbéky, 2000. 6 p. Az adakozók jegyzéke: VaML SzVLt Prot. 1627/1631. lr-13r. A templomra: Zsámbéky, 2001. 221-268. p. 222 Schoenvisner, 1791. 319. p.; Horváth, 1993. 217. p. 55
