Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
a vámprivilegium átírása követelt anyagi áldozatokat: „... a^ ivamra ualopriuilegiomra es egyeb keolchegre..75 d-t vetettek ki egy fertályra (146 Ft 25 d).206 Náprághy 1619-ben bekövetkezett halála után utóda előbb Lépes Bálint, majd Dallos Miklós lett. Ok az oszmán hódoltatás miatt csonka Győr erődváros és vármegye sajátos nemesi-polgári társadalmi elitjéből származtak. Lépes 1594 és 1608 között őrkanonokként szolgált az egyházmegyében. 1608-ban veszprémi, majd nyitrai püspök lett, az év november 22-én kancelláriai kinevezéssel fontos szerepet kapott az államkormányzatban. II. Ferdinánd Lépest 1619. március 19-én kalocsai érsekké és a győri püspökség adminisztrátorává nevezte ki, aki e hivatalokat 1623. április 26-án, Győrben bekövetkezett haláláig viselte. Temetési szertartását Pázmány Péter végezte.206 207 Az őt követő Dallos Miklóst 1619-ben pécsi püspökké és királyi tanácsossá nevezték ki, 1621-ben pedig részt vett II. Ferdinánd és Bethlen Gábor közötti hainburgi tárgyalásokban. A győri egyházmegye élére kerülve, a megegyezésre törekedve 1623. május 23-án levélben kereste meg Batthyány Ferencet, hogy a Bethlen Gábor mozgalmában kompromittálódott és a fejedelemnek köszönhetően átmenetileg Szombathelyt is megszerző református főúrral jó viszont alakítson ki. 1630. február 17-én, Győrben halt meg.208 Ugyancsak Pázmány köréhez tartozott az erdélyi elitcsaládból származó, 1623-tól váci, 1628-tól veszprémi püspöki tisztet betöltő Sennyey István. A püspöki szolgálata kezdetétől fontos diplomáciai feladatokat teljesítő Sennyeyt II. Ferdinánd 1626-ban kancellárrá nevezte ki, mely központi kormányzati hivatalt 1635. augusztus 25-én bekövetkezett haláláig viselte. Az uralkodó 1630. február 25-én nevezte ki a győri egyházmegye élére, ahol a katolikus intézményrendszer újjászervezését és megerősítését ugyanolyan aktivitással végezte, mint korábban Veszprémben.209 210 Szombathelyen 1630. május 26-án a ferences rendet újból letelepítette, és rend 1550 körül elhagyott, korábbi kolostorát és javait is visszajuttatta, majd 1634-ben templomukat is felszentelte.2111 Ahogy korábban a veszprémi székesegyház altemplomának, úgy a szombathelyi Szent Márton-templomnak is jelentősen megújította miseruháit és kegytárgyait.211 Sennyey halálával a város és földesura kapcsolatában — az esetleges konfliktusok dacára is — egy a városi kiváltságokat és a rögzült gyakorlatot megtartó, a kölcsönösségen alapuló, hosszan tartó szakasz zárult le. A 17. század második harmadától ez a viszonyrendszer gyökeresen átalakult. A vizsgált időszak második felében a földesúr 206 Ugyanis ebben az évben is vetettek ki kocsizásra pénzt, „.. .egy herüleoben egy fertalra d 25Г VaML SzVLt Vegyes kötetek fasc. A. 50. doboz. 207 KoUányi, 1900. 198. p.; Bedy, 1939. 393-394. p. 208 Kollányi, 1900. 206-208. p. Kollányi halálának két napot ad meg, február 17-ét és március 24-ét. Gecsényi, 1988. 21. p. Dallos 1618 és 1626 közötti diplomáciai tevékenységére: Franki - Ráth, 1867. 244 p.; MOL P 1314. Batthyány cs. lt. Missiles nr. 9648. Földesurasága alatt a szombathelyi bírák rendszeres adófizetésére: VaML SzVLt Old. ir. fasc. 2. nr. 50. ~09 Kollányi, 1900. 222-223. p.; Szabady, 1936. 29. p.; Pfeiffer, 1987. 51-52. p. A modern biográfiák szükségességére: Dallos mellett Sennyey halálának időpontját is eltérően adják meg a munkák: Pfeiffer például október 22-re teszi azt. Sennyey szombathelyi tartózkodására: MOL P 1314. Batthyány cs. lt. Missiles nr. 29.809. 210 VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 16. nr. 499.; Horváth, 1993. 365. p., Takács, 1998. 34-38. p. 211 VaML SzVLt Old. ir. fasc. 16. nr. 489. A templomra: Zsámbéky, 2001. 221-268. p. 51
