Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
tűnik, a rabolt javak jelentős részét a salva gvardiaval védett Szombathelyen halmozták föl. Bizonyos, hogy az augusztus 22-én újraéledt hadjáratban nem csak városi lakosok, de a városi elit több tagja — Kerkapoly Ferenc, Heés Ferenc, Nyilas István, Vukovics Mihály — is részt vett. Az augusztus végén a városban rövid ideig anarchikus állapotok uralkodtak. Stanpais199 vára, temploma kifosztását követően a bíró a rablott holmikat kótyavetyére bocsátotta. Hodászi Bálint hajdúinak hatalmaskodása mellett a szomszédos falvak városba zsúfolódott lakosaival szemben addig rejtve maradt belső társadalmi feszültségek is felszínre kerültek. A vármegyeház pincéjének feltörésében, a Káldy ház gabonatárlóinak kirablásában, és az ezekkel kapcsolatosan kitört két napos pusztításban a thökölyánus hajdúk mellett a közeli falvak lakosai, de a városlakók is részt vettek. A gabonatárlót leginkább a perintiek, a Káldy család béresei és a Forró utca, valamint a Karicsa lakosai fosztották ki. A bíró a helyi vajdákkal, karhatalommal és a szombathelyi polgárok többségével összefogva igyekezett rendet teremteni. A konfliktusok azonban a Kisasszony-napi vásáron tovább mélyültek. Heés János, Heés Ferenc és Vukovics Németújvár alól török és tatár seregeket hívott a Gyöngyös mellé Szombathelyre, illetve Bődre és Meszlenbe. A tanúvallomások szerint Szombathelyen a személyes, belső konfliktusok radikális megoldására kívánták felhasználni őket.200 A kahlenbergi csata előestéjén, 1683. szeptember 11-én Batthyány Kristóf Szombathelynek naponta 300 db kenyér sütését parancsolta meg, és elrendelte, hogy azt a városiak, a környékén lakók folyamatosan hordják a töröktatár-thököly-féle seregek táborába.201 Bécs másnap bekövetkezett felmentése aztán a helyi hatalmi viszonyokat is egyik napról a másikra megváltoztatta. FÖLDESURAK, PRIVILÉGIUMOK, KONFLIKTUSOK Az 1607. április 10-án kelt uralkodói kinevezéssel a veszprémi püspöki székből a győri egyházmegye élére áthelyezett Náprághy Demeter neve az utókor számára szorosan összefonódott utóbbi egyházmegye új szakrális szimbólumával, Szent Lászlóhermájával, merthogy Váradról ő mentette azt Győrbe. Szombathely történetébe a Bocskai felkelés idején elpusztult városprivilégiumok megújításával írta be magát. Figyelemre méltó, hogy az 1595. évi országgyűlésről a nagypolitikában, nevezetesen a Magyar Királyság és Erdély közötti kapcsolatában egyre intenzívebb szerepet játszó, diplomáciai feladatokat ellátó és 1597-ben a királyi tanácsosi címet kapott Náprághy, már közvedenül Hetési Pethe Márton püspök halála, 1605 novembere óta figyelemmel kísérte a győri egyházmegye javainak sorsát, és az 1608. évi bács-kalocsai érseki kinevezését követően a győri egyházmegyét adminisztrátorként vezette. A megnövekedett egyházkormányzati, illetve az uralkodó és a rendiség új és tartós kompromisszuma nyomán létrejött hatalmi viszonyok közötti politikai feladatai mellett is, sokat tartózkodott Szombathelyen. A katolikus intézményeket és javakat, továbbá mezővárosa érdekeit a térség nagyhatalmú főuraival - így Batthyány Ferenccel és 199 Stambach, ma a Hartberg melletti Grafendorf része, Ausztria. 200 Varga, 2007. 120-122. p.; Horváth, 1961. 24-25. p.; VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 6. nr. 170.; VaML VKHLt Litt, instr. fasc. 77. nr. 73.; MOL P 1314. Batthyány cs. lt. Missiles nr. 33.299. 21)1 VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 14. nr. 426. 49 ■
