Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
HADELLÁTÁS, KATONAÁLLÍTÁS, BIZONYTALANSÁG ÉS PUSZTULÁS. EGY KISVÁROS A 17. SZÁZADI HADIESEMÉNYEK FORGATAGÁBAN A folyamatos oszmán veszély, a hadjáratok, a végvári rendszer fenntartása a gazdaság, a társadalom és a hagyományos rendi intézmények alkalmazkodását követelte meg; a hadellátás, a hátországot képező vármegyék, uradalmak, mezővárosok, falvak társadalmának köz- és adóigazgatási, jogi stabilizációja, ugyanakkor ezek révén az ellátás biztosítása meghatározó fontossággal bírt.161 Miközben nagyon sok információval rendelkezünk az erődvárosok (pl. Győr, Varasd), az ahhoz hasonló szabad királyi városok (pl. Kassa), vagy végvárvárosok (pl. Keszthely, Pápa) határvédelemben, hadigazdálkodásban játszott szerepéről, a társadalomtörténetben pedig katonaság és város, katona és polgár viszonyrendszerérői,162 jóval kevesebb információ áll a rendelkezésünkre a vármegyei hadisegély és fuvar kivetésébe, végvárfenntartásba és -építésbe beszervezett mezővárosok terheiről, problémáiról. A 17. században többször is a hadak útjára került Szombathely mozgásterének rövid áttekintése nem csak a város hadi terheit kívánja adatolni, hanem a lakosság túlélési stratégiáit is bemutatja.163 A hosszú török háború (tizenötéves háború) második szakaszának a Szombathelyt érintő, de a térség hadtörténete számára is adatokkal szolgáló speciális forrás, az 1600- 1615 közötti időszakban évről évre, házanként kimerítő részletességgel elkészített restanciajegyzék.164 A forrás alapján az 1600-1606 közötti városra kivetett haditerhek, illetve a túlélés költségei, azok egy házra kivetett összege az alábbi táblázatban foglalhatók össze. Év Háborús költségkivetés címe Kivetés összege 'A HÁZRA Kivetés összege A TELJES VAROSRA 1600 A Kanizsa felmentésére siető Philipp Emanuel Mercour lotharmgiai herceg hadainak felvonulásához a városnak 500 vallon katona szállítására kellett szekeret adnia.166-Ft 75 d 146 Ft 25 d 1601 Kanizsa visszavételére felvonuló hadakhoz a városnak 24 lovas és ökrös szekeret kellett adnia, mindegyik odaveszett. 1 Ft -d 195 Ft 1602A körmendi császári-királyi sereg ellátására szénára, zabra, lisztre kivetettek.-Ft 25d 48 Ft 75 d 161 Bog, 1971. 13-26. p.; Bog, 1980. 11-36. p., elsősorban a városerődítéssel és a gazdasági hátterével foglalkozik: Kirchgässner - Scholz, 1989. 294 p. 162 A hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintését nyújtja: H. Németh, 2008. 81-94. p. 163 A háború hatása a polgári lakosságra, településekre: Krusenstjern - Medick, 2001. 625 p., pl. Landsteiner — Weigl, 2001. 229-272. p. alsó-ausztriai; Winnige, 2001. 273-322. p. göttingeni esettanulmányai.. 164 A forrásra: Dominkovits, 2008a. 453-464. p. 165 Az 1619. és az 1620. évek házadó-összeírása alapján 195 házzal számoltam, tudva, hogy ez korábbi pusztítások javításainak elmellőzése miatt némiképpen alacsonyabb, mint az 1600 és 1604 közötti házszám lehetett. A város 1619-ben vagyonvesztés terhe mellett az elégett házak kötelező feléítését mondta ki: Horváth, 1961. 24. p. 166 A hadtörténeti eseményekre: Kelenik, 1997. 37-43. p.; Tóth S. L., 2000. 309-323, 327-328., 342- 345. p. 43 i i
