Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

A 17. századi várostörténet előzményei

adás kötelezettségének megtagadása miatt a magukat nemeseknek mondó Meszlen falu lakosait királyi törvényszék elé idézte.77 A sors fintora, hogy Várday Pál esztergomi érsek és királyi helytartó halála után, az 1550. április 12-én a megürült tisztre kinevezett Ujlaky Ferenc78 Szombathelyt és a hozzá tartozó uradalmat minden erőfeszítése ellenére sem tudta a győri püspökség birtokállományába visszaszerezni. Az őt követő Gregorianczi Pál zágrábi és győri püspök, egyben királyi tanácsos, egyik első győri főpásztori teendőjének tartotta Szombathely városának, várának és azok tartozékainak, valamint a hozzátartozó tizedek visszaváltását Révay Ferenc nádori helytartótól. Az ügylet 1553. szeptember 26-án, az egyházfő kölcsönével kezdődött, lezárulása, azaz Révay Mihály, János, Lőrinc és Ferenc fiainak végleges kifizetése áthúzódott 1554 júliusára. A püspök két nagy hitelezőjétől, a Nádasdy Tamás számára diplomáciai szolgálatokat is teljesítő, befolyásos familiáris Ákosházi Sárkány Antaltól, és fivérétől, Gregorianczi Ambrus deáktól több részletben 6000—7000 Ft-nyi kölcsönöket vett fel, és részben ennek ellentételezésére, 2000-3000 Ft tartozás fejében a locsmándkés (cultelli l^vchmankes) tizedkerületet, illetve a püspökség Himód faluját elzálogosította nekik.79 Az 1565. szeptember 13-án kalocsai érsekké kinevezett Gregorianczi Pál néhány héttel később, október 21-én, Bécsben elhunyt.80

Miképpen az 1565-ben felvett urbárium is rögzítette, Gregorianczi a korábbi kiváltságok megtartása mellett módosított a szolgáltatásokon. Az évi két részletben lefizetendő 200 arany cenzust összesen 266 Ft-ra átszámítva a folyó pénzhez igazította, továbbá a várhoz őrállásra és különböző hosszúfuvarokra — így például tizedborok szállítására — kényszerítette őket, miközben a kocsmáltatás korábbi gyakorlatát meghagyta.81 Részben ezt az állapotot rögzítette a velencei születésű diplomata főpap, az 1565. december 11-én győri püspökség adminisztrátorává kinevezett, de a püspökség javaival nem törődő, azokat inkább csak bevételi lehetőségnek tekintő Delphino Zacharias 1571. évi lemondását követően felvett urbárium is, amely a forrás típusához nem illően, a püspöki tisztviselőknek a városi lakossággal szembeni hatalmaskodásait is rögzítette.82 1567 júliusában I. Miksa átírta Szombathely privilégiumait, és ugyaneb77 ETE, 1912. 387. p., Pozsony, 1550. július 24., R. Kiss, 1908. 45-46, 110-111, 197, 216, 303. p.

78 R. Kiss, 1908. LXXII-LXXXI, 394-395. p.

79 MOL MKLt LR 3. köt. 172-175. p.; DVD-Rom 2006. nr. 3137.; VaML VKHLt Litt. Instr. fasc. 40. nr. 56.; Schoenvisner, 1791. 259. p.; Horváth, 1993. 221. p. Horváth következetesen Gregorianczy Antal deákról ír. Géfin, 2008. 88. p.; Nagy, 1865.199-200. p.; VaML VKHLt, Litt, instr. fasc 40. nr. 56.

80 A Szombathelyt átvevő püspök számára Ordody Kristóf provizor, Nagy Gergely castellanus és a körmendi Karol János őrkanonok 1554 júliusában vették leltárba a vár fegyverzetét: VaML VKHLt fv jkv, 1554. július 2. Gregorianczi halálát követően vált a 16. században gyakorlattá, hogy az elhunyt püspök után a pozsonyi Magyar Kamara tisztviselői urbáriumokat, inventáriumokat készítettek a püspöki javakról. Zágorhidi Czigány, 2000. 3. p.; Kenyeres, 2002. 675-684. p. A győri püspöki szék betöltőiről további irodalom megadásával itt csak a legszükségesebb, a várostörténetéhez kapcsolódó információkat jelzem.

81 Zágorhidi Czigány, 2000. 14-15. p.

82 Az 1569:35. te. valójában a Delphino lemondatását követelte. CJH, 1899. 602-603. p.; Horváth, 1993. 222. p. A főpap életútját a Győri Egyházmegyei Levéltár munkatársa, Nemes Gábor kutatja. Eredményeit 2008. október 15-én, a Győri Levéltári Napon vatikáni kutatásokon alapuló előadásán ismertette. Nemes, 2010. 397-416. p.; Zágorhidi Czigány, 2000. 26-27. p. A földesurak és a város kapcsolatát példázza Averkorn, 1997. 1-80. p.

25