Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
A szombathelyi kézműiparosok más települések, elsősorban Kőszeg céheinek is tagjai lehettek, és aktív szerepet vállaltak a már elnevezésükben is regionális szerepkört hordozó, olyan iparos szervezetekben, mint a Gyöngyösön és mindkét oldali mellékfolyóin alakult molnárcéh, amelynek artikulusait Vas vármegye 1631. január 24-én megtartott közgyűlése fogadta el.573 Érdemes a mezővárosi céhalakulások időbeli dinamikáját is szemügyre venni. Miközben Sárváron az 1615 és 1699 közötti időszakban folyamatos céhalakulásokról beszélhetünk, a szombathelyi céhek a 17. század első felében aló. századi alapjaikon dinamikusan szerveződtek meg, időrendben ugyan hasonló tendenciát mutatva, mint a kőszegiek, de ez a hullám Draskovich György püspöksége idején lelassult. A földesúri politika megváltozása és a kézműipari szerveződés lendületének látványos megtörése látszólag között könnyen lehetne kapcsolatot találni, ha a kőszegi kézműipari szervezetek alakulásainak hasonló periodicitása nem intene óvatosságra. A túlzó következtetések levonása helyett további kutatások révén fel kell tárni és az eddiginél sokkal jobban meg kell ismerni a térség gazdasági és társadalmi változásait. A kedvező forrásadottságú gombkötőcéh esete egyrészt az ismert artikuluskiadások szimbolikus jellegére is felhívja a figyelmet. Az 1642-ben a város földesurától rendszabást nyert céh,374 575 már 1641 Szentháromság vasárnapján (május 26.) kialakult struktúrát, működést mutatott.375 A céh 1643-ban iratai és pénze számára 1 Ft 30 d-ért ládát vásárolt, majd vasalással, festéssel és feliratozással ellátott céhtáblát készíttetett 1 Ft 65 d-ért.576 A céhszervezett működése, a lakomákkal együtt járó céhgyűlések időpontja az egyházi év ünnepnapjaihoz igazodott. Ilyen volt a Szent Flórián-napi körmenet, a húsvéti ünnepkör vagy a céhmester-választás határnapját is jelentő Szent István ünnepe. A gyűléseken gyakran a céhiratok jelentős részét elkészítő városi jegyző is megjelent, aki a legdrágább dokumentumként a mesterleveleket állította ki, mégpedig 50 d-ért. A céhszámadások mikroszintű elemzése a céh belső működésére és korporativ jellegére is tartalmaz szórványos adatokat. Az inasok felszabadítása, évente egy—két alkalommal történő társpohár adás, a legényszegődtetés és a mester eskütételének költségelszámolása mellett a céh általában az iparűzők egyik lehetséges, kis összeggel történő és rövidtávú hitelezője volt. A szórványos adatfelvételek miatt a legények származási helye alig ismert és létszámuk statisztikailag nem megragadható. A szombathelyi mesterek a helybeli, többször a rokonsághoz tartozó ifjak mellett Körmendről és Németújvárról is fogadtak mesterlegényeket.577 A céh szakrális kötelezettségeit jelzi, hogy a Szent Flórián-napi körmenetre a céhmesternek 573 MOL MKLt LR 15. köt. 298-304. p.; DVD-ROM, 2006. nr. 15.120. 574 Sasinoczy Gombkötő György, Csörghe Gombkötő János atyamesterek, Szkalczitth Gombkötő Márton bejáró mester, és több más mester előtt Köczy Márton dékánmester vezetésével három legény megjelent, és az artikulusok kiadását [!] kérte. Az arrikulusokat kommentárokkal közli: Horváth, 1993. 156-164. p.; Savaria Múzeum. Beazonosítadan céhek iratanyaga 2. doboz. Hazatius Márton jellegzetes kézírása segítségével egyértelműen szombathelyi gombkötőcéhvel azonosítható. Mesterkönyv 1641. uo. passim, Számadások, Anno 1643 (...) föl. 2r-v. 575 Horváth, 1993.156. p. 576 Horváth, 1993.161. p. 577 Uo. 137
