Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
arányú. A 17. században a privilegizált mezőváros megtartotta pozícióját. A vonzáskörzettel együtt növekvő mesterlétszám következtében a század első felében a város és a földesurak támogatásával sorra alakultak az iparűzők korporativ szervezetei, elsősorban a ruházati iparral és a fémfeldolgozással foglalkozó céhek, amelyek város gazdasági- és szakrális életében is jelentős szerepet játszottak. A század második felét már nem az újabb céhek létrejötte, hanem a már megalakultakra épülve két egymással párhuzamos tendencia jellemezte: egyrészt kisebb mértékben a korábbi céhszervezet további differenciálódása és specializálódása, másrészt pedig és a vármegye és a tágabb térség kézműipar fejlődését segítette elő az a folyamat, miszerint egyes szombathelyi céhek anyacéhként funkcionálva segítették elő többek között Sárváron, Pinkafőn és Zalaegerszegen céhek létrejöttét, és azok kezdeti működését. A céhalapítások és -differenciálódások mögött meghúzódó társadalmi háttérről, a mezővárosi iparűzők számáról, foglalkozásszerkezetéről, helyi képzés és a vándorlás révén történő folyamatos utánpótlásáról, sajnos, e századból sem rendelkezik a kutatás megbízható forrásokkal és adatokkal. A foglalkozást feltüntető adóösszeírások és az alkalmazott legények számát is tartalmazó mesterlajstromok hiányában ezúttal is az urbáriumok névtani vizsgálatán alapuló, joggal kritizálható, bizonytalan adatokat hozó elemzés alapján lehet csupán a mezőváros iparűzőinek arányára és foglalkozásszerkezetére következtetéseket levonni. Bár a kettős vezetéknév-használat a 17. századi Szombathelyen is nagyon elterjedt volt, a minden bizonnyal foglalkozásneveket rögzítő második vezetéknév alapján történő - valószínűleg megbízhatóbb — adatokat hozó elemzés csak egy teljes városi névtár elkészülése után képzelhető el. Itt és most az 1592-ben, az 1633-ban és az 1656-ban készült urbáriumok alapján összeállított, alábbi táblázat segítésével kíséreljük meg, hogy legalább hézagos képet rajzoljunk a mezőváros kézművesiről: Ft KH.AI.KOZÁS név/esztendő 1592 1633 1656 Fémfeldolgozás borotvás 1-ötvös és aranyműves 2-kovács 8 4 8 lakatgyártó 3 1 1 csiszár 5 4 4 Szövő- és ruházati ipar csapó-1 1 gombkötő-1 1 nyíró-1 1 sövegjártó 1-szabó 18 36 39 szűcs 2 3 3 takács 1 2 1 varga 11 8 9 ■ 133
