Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen

süvegjártó/süveggyártó 1599 és 1606 közötti kereskedelmi levelezése rendelkezésre áll, és abból tudjuk, hogy Schwarz folyamatosan nagy tételben vitt süvegeket a Magyar Királyság több fontos, határmenti erősségébe, így a hódoltság jelentős területekeit el­lenőrző Légrádba és a győri főkapitánysághoz tartozó Pápára. Schwarz időnként több szombathelyi és kőszegi kereskedővel, név szerint Herczegh Domokossal és Рока Tamással is kapcsolatba került. 1602-től a légrádi Makai Mihály deák társaként a szom­bathelyi városvezető elitbe tartozó Tapolczay Pál deák is több éven keresztül, 1606-ig igazolhatóan intenzíven részt vett a textiláruk, elsősorban süveg, hódoltsági piaci köz­pontokba, így Pécsre, Belgrádba történő szállításában. Úgy tűnik, hogy Tapolczay átme­netileg Szombathelyen nagyobb kereskedelmi lerakatot is létrehozott.551 A tizenötéves háború éveiben a hadieseményeket figyelembe vevő, de a közveden háborús veszély el­múltával folyamatossá vált kereskedelem egyértelműen a szombathelyi kereskedők hó­doltságbeli máig kevéssé ismert gazdasági kapcsolataira enged következtetni. Tapolczay esete nem volt egyedülálló. 1633-ban Németh Gergely Czapó Istvánnak az elfoglalt Somogyba valamiféle adóssága kiegyenlítésére, 100 „dehe Г fűzfanyelű kés elszállítására tett ígéretet, de a tiltott üzlet során - valószínű annak veszélyessége miatt — hosszú éve­kig elhúzódó és 1654-ben is létező elszámolási problémák adódtak.552 A feltárt kereskedelmi tendenciák intenzitásának időbeli változásáról a jelenle­gi forrásadottságok miatt objektív kép nem alkotható. Míg a korábbi kutatás a vá­roslakók részvételét a távolsági kereskedelemben az 1620-as évek elejével lezártnak tekintette,553 ma már ez — bár a tiltások és az adóssági perek adatai szerint alapján a századelőhöz képest csökkenő intenzitással, de - folyamatosnak tekinthető. Ezt il­lusztrálja 1630-ból a Bécsben lakó Ikonja Pál 250 talléros tiltása Sós Benedek adóssá­gai miatt vitája,554 vagy a fennemlített, somogyi eset mellett Császty Jakab vagyonoso­­dásának ügye is. A háromszor nősült, a piactéren 300 Ft-on vásárolt házzal és bolttal, a Karicsában pedig másik házzal rendelkező Császty vagyoni viszonyairól 1660-ban 47 tanút megszólaltató városi vizsgálat a férfit olyan posztókereskedőnek mutatta, aki egyszerre volt jelen a tágabb régió közvetítő kereskedelmében — melynek részeként a Grazban vásárolt morvái posztót a keszthelyi vásárban kívánta értékesíteni ugyan­akkor a régió piacainak látogatása mellett boltja révén folyamatosan kivette részét a helyi árukereskedelemből is. A „több lábon állását” mutatja, hogy első feleségével, Gimódi Katával közösen intenzív pálinkamérést folytattak, és mindezek mellett in­gatlantulajdonuk egy részét bérbe adták.555 Ha a magisztrátus előtti tiltások és adós­sági perek számszerűsége gazdasági tendenciákat is jelezhet, úgy megkockáztatható az az állítás, hogy a szombathelyiek az 1680-as és az 1690-es években a korábbi év­tizedeknél intenzívebben kereskedtek, amelyben valószínű szerepet játszott a vissza­foglaló háborúk megnövekedett hadellátási igénye is. Sajnos, a kereskedők vagyoni helyzetéről, tőkeerejéről és a kereskedelmi tevékenységük volumenéről érdemi adatok 551 A forrásokat közreadja: Dominkovits, 2007b. 264-288. p. 552 VaML SzVLt Prot. 1631/1633. föl. 96r„ 1654/1658. 16-17. p. 553 Horváth, 1961. 18-31. p. 554 VaML SzVLt Prot. 1627/1631. [364] 555 VaML VKHLt Litt, instr. fasc. 77. nr. 66. 130

Next

/
Thumbnails
Contents