Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
! regionális, nemesi elithez tartoztak, míg a többséget jelentő megnemesített polgárok pedig a város polgári társadalmához. Természetesen léteztek a két nagy társadalmi osztály között átmenetet képező családok és személyek is. A városi és vármegyei elitben egyformán helyet találó ügyvéd típusát Gorup János, az iparűző polgárságba illeszkedett kisnemesét pedig az Ányos család képviselte. A világi értelmiség a mezővárosban: ügyvédek, tanítók, deákok Az 1578 után Szombathelyre áttelepített vasvári káptalan mellett a 17. század elejére egymás mellett több bíráskodás fórum funkcionált a mezővárosban: így egyrészt a városi magisztrátus, másrészt az annak a fellebbviteü fórumként is funkcionáló úriszék, továbbá Vas vármegye törvényszéke, ahová általában a címereslevéllel rendelkező polgárok vagy városba költözött nemesek igyekeztek perüket a kedvezőbb ítélet reményében, illetékességre hivatkozva áthelyeztetni, és ily módon egyéni érdekeiket a magisztrátus ítéletét kikerülve érvényesíteni. A 17. század első évtizedeiben még működött a térség mezővárosainak „pártatlan bírósága”. Az 1604-től az adott ügy típusa szerint többször tartottak általában többnyire büntetőügyek — gyilkosság, magzatölés — miatt a vármegyei tisztségviselőkkel és a földesúr képviselőivel közös, vegyes ítélőszékeket,524 továbbá a városi polgárok házassági — olykor ezzel összefüggésben végrendelkezéssel kapcsolatos — perei fellebbezéssel ritkább esetben a győri püspöki szentszékre kerülhettek.525 A különböző igazgatási, bíráskodási fórumok, továbbá a hiteleshely párhuzamos működése nem csak Szombathely súlyát növelte és centrális funkcióit bővítette Vas vármegye és a térség településhierarchiájában, hanem mindezek az intézmények a mezőváros határai és keretei között, modern fogalomhasználattal élve egyfajta értelmiségi „piacot” biztosítottak a folyamatosan gyarapodó helyiek, illetve a vármegye és a tágabb térség gyakran a városban is megtelepedő iskolázott, jogtudó nemessége számára.526 A legnépesebb és egyben legheterogénebb csoportot a fenti bíráskodási fórumokon a nemes és nem nemes jogállású ügyfeleiket képviselő, vád- és védőbeszédeikben, továbbá replikáikban az ország törvényeit és a szokásjogot, de leggyakrabban Werbőczy Tripartitumát citáló prókátorok alkották. 1604 és 1690 között a város magisztrátusa előtt lefolytatott és jegyzőkönyvezett perekben közel 100 személy vallotta magát prókátornak és látott el ügyvédi feladatokat.527 Névanyaguk vizsgálata, a városi és vele párhuzamosan a vármegyei peresetek átnézése nyomán, e sokszínű tömegből egy 17-20 fős, professzionális ügyvédi kör képe rajzolódik ki. Tagjai a polgári kori értelmiségi szabadfoglalkozás gyökereit megjelenítve, a mezővárosban működő bíráskodási fórumok mellett a tágabb régió különböző szintű ítélőszékein, így 524 A problémakör exponálása: Kóta, 2000a. 163-161. p. 525 A GyELt-ban 1600-tól maradt fenn a szentszéki jegyzőkönyvek sora, a töredékes 17. század eleji jegyzőkönyvekben nem találtam meg a Szombathelyről fellebbezett pereket. 526 A jelenséget a káptalani-városi-hiteleshelyi jegyzők intézmények közötti migrációjával jelezte: Kóta, 2000a. 163-161. p. A mezőváros jegyzői a városvezető elitben bemutatásra kerültek, az ismédéseket elkerülve itt a többi fórumon tevékenykedő jegyzőkhöz való viszonyuk szempontjából jelennek csak meg. 527 Benczik - Dominkovits, 2002. 97 p.; Benczik - Dominkovits, 1993. 157 p.; Horváth, 1993. 268- 276. p. 124
