Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen

nemesi társadalmába és az egyházi középrétegekbe integrálódtak,519 a 17. század során nemesé lett polgárok előjogaik ellenére továbbra is a helyi társadalom aktív tagjai maradtak, városvezető hivatalokat töltöttek be és legvagyonosabb csoportjuk kereskedelemmel foglalkozott. Ez jellemezte például a minden bizonnyal Hetési Pethe győri püspök támogatásával 1601-ben nemessé lett Tapolczay Pál deák, az 1610-ben armális kapott Hetésy Pál, továbbá az előbbivel közel egyidőben nemesi címet szertett kisséi Herczegh Domo[n]kos életútját.520 Ok csak ritkán, és akkor is elsődlegesen saját vagyongyarapításuk miatt kerültek szembe a várossal, mint ahogy az Hetésy Pállal történt, aki a város ellenében szerezte meg a földesúri kocsmabérletet,521 ám a beköltözött vármegyei nemességgel szembeni vitáik azonban jóval összetettebbek voltak ennél. A gyakran ismétlődő konfliktusok a tiltott kocsmáltatás és a mészárszék tartása — előbbire a Chemetey és a Káldy család kocsmái, utóbbira az Enyedy János házában tartott mészárszék említhető példaként — mellett a legtöbb probléma és összeütközés az adófizetés megtagadása miatt robbant ki. E konfliktusok súlyát mutatja, hogy azokat a város saját statútumaival sem tudta mindig tudta orvosolni, és emiatt 1613/1614-ben a nemesi jogállására hivatkozó Hetésy Pállal szembeni perekben kőszegi, csepregi és rohonci bírák meghívása, azaz a pártatlan bírói fórum összehívására, 1616-ban pedig Sopronból jogilag képzett személyek — ha úgy tetszik: külső szakértők — felkérésére volt szükség, vagy éppen a földesúr segítségét kellett igénybe venni. Ez utóbbi történt 1625 áprilisában, amikor a város vezetői földesúri közbeavatkozását kérték Török Ferenc, Szántóházy Ferenc és Káldy Ferenc házainak megadóztatása miatt, mely miatt Káldy 1632-ben királyi bizonyságlevelet jegyzókönyveztetett.522 Szántóházy személynöki ítélőmester házbirtoklása folyamatos konfliktusokat hozott, és 1620-ban Barbély István bíró a vasvári káptalan előtt azért tiltakozott, mert a kőépület mindig is polgári terheket viselt, 1627-ben pedig tiltott bormérés folyt e házban.523

A fenti, néhol talán szükségtelenül aprólékos leírással vélhetőleg sikerült érzékeltetni, hogy a családok szintjén is miképpen nőtt meg a vármegye és a térség birtokos nemessége körében Szombathely mezőváros fontossága, súlya és jelentősége. A mezővárosban élő nemesség bár a Werbőczy-féle jogelv szerint köz- és magánjogilag egységes és egyenlő volt, ám mégis igen differenciált és elkülönült nemesi társadalom képét mutatta. Az itt lakó megyei tisztségviselők ugyanakkor valójában a vármegyei,

51; A családra: Horváth, 1993. 72-75. p. A pápóci prépost Ádámra: Bedy, 1939. 38. p., Zrínyi György familiárisaként Jánosra: VaML VKHLTest. fasc. 4. nr. 1. (1603.)

520 A megnemesített polgárok armálisára: Balogh, 1901. 200. p.; Bükéi - Kapiller - Molnár, 2004. 13-17. p.; VaML VKHL fv jkv 1609. nr. 363.

521 Az esettől: Dominkovits, 2004a. 39. p.

522 VaML SzVLt Prot. 1623/1627. 70v. 1616-ban a városi nemesek fölötti ítélkezés kapcsán ugyancsak a földesúr, Naprághy Demeter segítségét, illetve Sopronból pártatlan bírók küldését igényelték. SL SVLt Lad. XVIII. et CC. fasc. 5. nr. 325-326. Sajnos, a soproni deputáció pontos idejére és összetételére a városi kamarási számadáskönyv hiánya miatt jelenleg nincs információ: SL SVLt KAR, 54-55. köt. (1615., 1616.) Káldy várossal szembeni nemesi szabadságaira: VaML SzVLt Prot. 1631/1636. föl. 40r. Más városi ingatlant bíró vármegyei nemes, Polányi Lőrinc alispán, vármegyei adószedő is megpróbálta városi ingatlanait a város joghatósága alól kivonni: VaML SzVLt Prot. 1631/1636. föl. 40v.

523 VaML VKHLt fv. jkv. 1620. nr. 8.; VaML SzVLt Prot. 1627/1631. föl. 18v.

122