Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen

a mezőváros társadalmába és igazgatásába, illetve részben párhuzamosan, részben egymással együttműködve alsóbb vármegyei tisztségeket is elláttak. A 16-17. század fordulójának ugyanakkor több helyi elitcsaládja hágón kihalt ezekben az évtizedekben. Ezek a Harchy, a Heresenczy és Szele családok voltak. Csupán öt olyan családra vannak adatok, amelyek esetében a nevek egyeznek: a Barbély, a Csiszár, az Eötvös, a Kecskés és Kulcsár. A gyakori vezetéknevek esetében nem biztos, hogy e nemesi családok kontinuitásáról biztosan beszélhetünk; mindezek tisztázása további kiterjedt genealógiai kutatásokat igényel.501

A győri püspök mellett más arisztokrata a tárgyidőszakban nem rendelkezett házzal Szombathelyen. A Bánffy, a Batthyány és Esterházy család városba látogató tagjai bizalmas familiárisaiknál vagy a püspöki rezidenciában, esedeg valamelyik megyei nemes, olykor a városbíró házában szálltak meg. Már az 1600 és 1615 közötti restanciajegyzék a mezővárosi nemesség egymással kapcsolatot tartó különböző csoportjainak meglétét mutatják, melyek némelyike között még a személyes életpálya szintjén is átmenetek tapasztalhatók. A 16-17. század fordulóján egyértelműen a Vas vármegyei elit meghatározó tagjai sorába tartozott Chemetey István 1587-ben a győri püspök officiálisaként a szombathelyi vár provizora, 1596-ban és 1598-ban királyi adószedő, 1597-ben, 1599-ben 1601-ben és 1602-ben a vármegye országgyűlési követe, 1600 és 1602 között pedig alispánja volt. Az 1607 újévkor a Sopron vármegyei Lócson álló várkastélyából a Vas vármegyében lévő Apátiba tartott utazva Bük közelében gyilkosság áldozata lett. Chemeteyt a szőkeföldi birtokos famíliából származó Bejczy Dorottyával kötött házassága juttatta a szombathelyi nemesi birtokosok sorába.3"2 A vármegyei nemesség által sűrűn látogatott mezővárosi háza többször is családi ünnepek színhelye volt: 1603-ban itt tartotta esküvőjét mostohaleánya, felsőkáldi Káldy Borbála és gunyalavi Seged Ferenc,503 majd 1612-ben Bejczy Dorottya itt rendezte meg leánya, Káldy Zsuzsanna és Cziráky Mózes esküvőjét.504 Chemetey 1604-ben írásba foglalt végakaratából tudjuk, hogy Szombathelyen 700 Ft-ért két egész házhelyet vásárolt,

501 Ugyanakkor az 1601., 1604. és az 1648. évi taxaösszeírások adatfelvétele között óriási különbség is megfigyelhető. A 17. század eleji források az összes Szombathelyen lakó nemesi családfő regisztrációjára törekedtek, így a vármegyei elithez tartozó Chemetey mellett a kiskomáromi kapitányt, Babócsay/Babolcsayt is feltüntették, miképpen a Némay és a Szlajcsics család tagjai a vezető püspöki officiálisok közé tartoztak. 1648-ban a Szombathelyen házzal rendelkező birtokos nemesek nem kerültek be a taxajegyzékbe.

502 A neki adott memoriale: MOL E 210 MKA 1415 t. 7. Memoriale ad dominufm] Stephanufm] Chömetej prouisorem arcis Sabarienfsis]; Horváth, 1993. 40-41., 46-47. p.; Tóth P, 1989. nr. 155., 363., 411., 425, 445, 522, 532, 717.; Tóth p, 1992. nr. 758-759, 809, 841,957.; Dominkovits, 2008a. 456-457. p. Bejczy Dorottya feleség, majd özvegyként! kérvényei: SL SVLt Lad. XXIV. et Y. fasc. 10. nr. 620. (1602.), fasc. 11. nr. 739. (1611.) Bejczy Dorottya első férje felsőkáldi Káldy Péter volt.

503 SL SVLt Lad. XXVIII. et CC. fasc. 2. nr. 131.

504 SL SVLt Lad. XXVIII. et CC. fasc. 3. nr. 149. A család jelentőségét és kiterjedt rokonsági kapcsolatait érzékeltet, hogy: Chemetey Katalin Szombathelyi Péter deák felesége volt. VaML VKHLt fv jkv 1607. nr. 39. Szombathelyi Péter pedig Szombathelyi Márton mester, szlavóniai ítélőmester fia, aki 1612-ben mind a földesúr, Náprághy Demeter, mind a város bírája és magisztrátusa ellen tiltakozott háza adó alá vonásával szemben. Tóth P, 1992. nr. 1309.

119