Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
II/4. esküdt Német Gergely Polgár 5 d III/1. esküdt Nyilas János Nemes 15 d III/2. esküdt Farkas Gergely Nemes 8 d III/3. esküdt Heés János425 426 427 [nemes]?? Pl III/4. esküdt Hohori/Ко tori J?] Szabó Mátyás4"6 [?]??? Pl Jegyző Nyúl Márton Polgár 12 d 24. sz. táblázat Szombathely városvezető elit — bíró, belső tanács, jegyz? — adózása a 17. század derekán, J647-1648427 A bíró, a jegyző és a belső tanácsot alkotó 12 esküdt közül 8 személy (57%) adónagyságát sikerült pontosan adatolni. Ha nem is e viszonyrendszerbe behelyezhető adatok alapján, de a prozopográfiai adatokból ismert az, hogy a Kupricz és Heés családok a város vagyoni elitjének tagjai voltak, az ugyanehhez a körhöz tartozó, Heéssel rokoni viszonyban álló Gorup pedig a vármegyei (kisebb) birtokos nemességbe tartozott. Bár még ez a szűk városvezető elit is szinte az adózók teljes spektrumát leképezte, a belső arányok már a vagyonosabb, vagy is 10 d-os és annál magasabb adókategóriák irányába változtak. A személyek/adókategóriák és a foglalkozás-szerkezet közötti változásokat egy polgárságtörténeti adattár elkészülése előtt csak a felettébb bizonytalan nevek alapján történő beazonosítással lehet elemezni, amely az iparűzők között folyamatosan a ruházati iparban dolgozók, különösen a szabók jelenlétét mutatja, míg a városbíró Kuprich szappanfőző, Heés földbirtokos, pedig Gorup ügyvéd volt. Úgy tűnik, hogy ezeket az esztendőket még nem annyira az iparűzőknek a belső tanácsból való kiszorulása, hanem inkább a városi társadalmon belül végbement vagyonkoncentráció tükröződik a városvezetésben. Bár az 1648. évi taxajegyzék a szűk városi elitben a nemesi jogállású személyek meghatározó súlyát mutatja, ennek ellenére nemesi mezővárosról ekkor sem beszélhetünk, hiszen ők többségükben a kiváltságoltak társadalmához e tekintetben hasonulni vágyó, megnemesített mezővárosi polgárok közé tartoztak. A legszűkebb városi elit tagjai közül csupán egy személy halt erőszakos halált, és az eset megemlítése társadalomtörténeti szempontból korántsem tanulság nélküli. Az 1604-től az 1620. évi tisztújításig folyamatosan a belső tanácsban helyet foglaló, 1601-ben armálist kapott, kis volumenű vágómarha-kereskedelmet folytató, származási helyén, a predikátumot is adó Kissében csekélyebb nemesi részbirtokot is megvásárló Herczegh Domonkost - a későbbi perben egyébként magát 40 tanúval kimentő - nemesi jogállású felesége, Terestyényi Kata megbízásából 1621 Virágvasárnapján, vagyis 425 A jegyzékben csak a nemesi jogállású Hees Erzsébetet jegyezte fel Meszlényi Benedek 15 d-os taxakategóriával. Minden bizonnyal ó volt ekkor a családfő, a hivatali pályája kezdetén álló Heés János mögötte még háttérbe szorult. Tekintélyét jelzi, hogy ő volt az egyetlen nő, akit nem aszszonyként tüntettek fel. 426 A taxajegyzékben három szabó Mátyás található: Nagy Szabó Mátyás nemesi jogállású, 15 d-os taxakategóriával, míg a másik két Szabó Mátyás polgár, 5—5 d-os taxákkal. 427 A táblázat forrásai: VaML Wm. Perceptoraüa. Taxalia, 1648. 60-65. p. 104
