Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Tilcsik György: Egy "ismeretlen" topográfiai leírás Magyarországról az 1820-as évek elejéről. Michael Kunits műve és Vas vármegyei adatai
nél jobb teljesítményre volt képes, és amelyet Schuller József szentgotthárdi ezermester készített el a gróf tervei alapján. 3.) Vajköpüló'gép. 4.) Két, különböző' fajtájú burgonyavágógép. 5.) Burgonyamosógép. A gyepüfüzesi uradalomról szóló beszámoló zárórészéből megtudhatjuk, hogy az uradalomban egy nagymennyiségű és kiváló minőségű meszet adó bánya működött, továbbá azt is, hogy a részben eladásra termelő bánya produktumából a vasi vármegyeház 1820-ban lezajlott átépítéséhez Erdődy György 1000 mérő36 meszet ajánlott fel hazafias meggyőződésből.37 APÁTI38 Amint az a figyelmes olvasó számára a fentiekből nyilvánvaló, a Michael Kunits Vas vármegye vonatkozású leírásai közül a legrövidebb az, amelyik Széchenyi Pál gróf apáti birtokáról készült. Apátit Széchenyi Ferenc gróf (1731-1820) 1810-ben a Nákó családtól és a Pécsy családtól összesen 162.600 forintért vásárolta meg, majd még életében egy 1814- augusztus 15-én kelt osztálylevéllel három majorátust kivéve minden vagyonát megosztotta három fia - Széchenyi Lajos (1781-1855), Széchenyi Pál és Széchenyi István (1791-1860) - között, akik közül Pálé lett többek között az apáti birtok is.39 A beszámoló Apáti község elhelyezkedésének közlése után a Nemzeti Múzeum Széchényi Ferenc által történt megalapításának megemlítésével indul, majd pedig az apáti kastély és a Pál gróf által angolkertté átalakított kastélykert rövid leírása következik, amely utóbbi érdekessége volt az, a Gyöngyös folyó medrének mesterséges átalakításával kialakított kis sziget, amelyet a kastélyt felkereső vendégek körülcsónakáznak.40 Az Apátiban tett látogatás során Kunitsra - feltéve, hogy találkoztak - minden valószínűség szerint mély benyomást tett a Széchenyi Pál gróf feltűnő szépségű neje, Lady Caroline Made (1794-1820), akit a következőképpen jellemzett: „... ritka szellemi műveltséggel és lelki finomsággal bíró, a művészeteket és a tudományokat támogató hölgy, aki az irodalom barátja és művészi ízléssel rendelkezik.”41 Ennél hosszabb terjedelmű beszámoló következik az Apáiban lévő svájcerájról, amelybe - amint azt a leírásból megtudjuk - 1 bikát és 5 tehenet Széchenyi Pál Sankt Gallenben vásárolt. Kunit érdemesnek tartotta megemlíteni, hogy e szarvasmarha-tenyészetből származó, kiváló fizikai tulajdonságú illetőleg jóltejelő állatok egy részét Széchenyi Pál más, például Somogy vármegyei birtokain hasznosítják, egy részét pedig 36 Száraz űrmérték. 1 pozsonyi mérő = 62,08 liter. Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991. (továbbiakban: Bogdán, 1991.) 45-46., 343-344-, 611. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai; IV. Levéltártan és történeti forrástudományok; 7.) 37 Kunits, 1824. 8-18. p. 38 A leírás teljes szövegét magyarra fordítva lásd: Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 2 rész. - Széchényi Pál apáti és Erdődy György gróf vörösvári uradalma. = VHHK, 2012. 1. sz. (továbbiakban: Tilcsik, 2012.) 37-38. p. 39 Bánfai Szabó László: A sárvár-felsó'vidéki gróf Széchenyi család története. 2. köt. Bp., 1913. (továbbiakban: Bártfai Szabó, 1913.) 497-498., 647-654-, 550., 560. p.; Virág Zsolt: Vas megye kastélyai és kúriái. Bp., 2004- (továbbiakban: Virág, 2004.) 68-69. p. (Magyar kastélylexikon; 5.); A Pécsy családtól megvásárolt apáti birtokrész vételárát illetően Bártfai eltérő számadatokat közöl. Munkája korábbi részében azt írja, hogy a vételár 60.000 forint volt, majd néhány oldallal később már 68.000 forintot említ. Virág az utóbbi adatot szerepelteti idézett munkájában.; Bártfai Szabó, 1913. 497-498., 647-654. p. 40 Kunits, 1824. 18-19. p. 41 Kunits, 1824. 19. p. 43
