Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Kiss Gábor: Benda Jakab 1847-ben készített, megsemmisült szombathelyi térképének rekonstrukciója
KISS GÁBOR BENDA JAKAB 1847-BEN KÉSZÍTETT, MEGSEMMISÜLT SZOMBATHELYI TÉRKÉPÉNEK REKONSTRUKCIÓJA Az út-, táj- és topográfiai leírások egyik különleges csoportját alkotják a térképek, amelyek természetesen nem szavakkal, hanem a maguk különleges módján írják le a teret, azaz a mindenkori környezetet. A térképek lényegét legjobban talán Szabó Lőrinc ragadta meg „Tücsökzene” című lírai életrajzában. Ebben ugyanis a következőket írta: „S földrajz, az igen, az új volt, tetszett, rettenetesen, meg a térképek - hogy egy perc alatt a messziről oly sokat mondanak ...”I Hozzá kell tennünk azonnal, hogy a térképek nem csak „a messzi”-ról mondanak sokat, hanem a múltról is, lévén egy adott terület egy pillanatát ragadják meg, méghozzá mindezt a térképész látásmódján keresztül teszik, hiszen csak az került fel a térképre, amit akkor és ott ő - mármint a térképész - fontosnak tart. Szerepe e tekintetben hasonlít az utazóéhoz, aki csak az őt megragadó dolgokról ír, és a számára lényegtelenekről nem ejt szót. A térképészt persze erősen befolyásolja az elkészítendő térkép majdani célja, nevezetesen, hogy művét például katonai vagy birtoktérképként használják majd. Tovább gazdagíthatja aztán az egyes térképeket a hozzájuk csatolt földleírás vagy a parcellákat és házhelyeket nyilvántartó földkönyv is. Mint bármelyik másik, irodalmi vagy képzőművészeti műalkotás, mindegyik térkép is magán viseli egykori alkotójának egyéniségét. Fokozottan érvényes ez a megállapítás a sokszorosításra soha nem került, és így csak egyetlen példányban létező kéziratos térképekre. Az alábbiakban egy ilyen kéziratos térképet kívánunk elemezni. A feladatot nem kevéssé nehezíti, hogy egy olyan térképről lesz szó, amely fizikai valójában már nem létezik. 1945. március 4-én sok egyéb más épület mellett ugyanis bombatalálat érte a szombathelyi városházát is, a benne található városi mérnöki hivatallal együtt. E nap pótolhatatlan kultúrtörténeti veszteségei között kell számon tartanunk jó néhány olyan régi kéziratos térképet is, amelyeket éppen itt, a mérnöki hivatal térképtárában őriztek. Ezek között volt „Szombathely szabadalmazott mezőváros határának térképe"2 is, amelyet 1847-ben Benda Jakab mérnök készített. Mindenki úgy tudta, hogy műve ezen a gyászos 1 Szabó Lőrinc: Tücsökzene. Idézi: Kiss Lajos: Magyar írók a térképről. Bp., 1999. 62. p. 2 Szombathely szabadalmazott mezőváros határának térképe, 1847. Felmérte: Benda Jakab mérnök. Hitelesítették: Polányi N. János, Gergye István és Hodossy József, 1847. május 3. és 1848. június 8. Mérete: 116 x 232 cm. Léptéke: 1 hüvelyk = 50 bécsi öl, azaz: 2,634 cm = 94,824 m. 55
