Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében
Szabó Sándor viszonylag rövid vádbeszédét annak deklarálásával kezdte, hogy Prépost Éva házasságon kívül folytatott viszonyából megfogant gyermekének létét sokáig titokban tartotta, majd pedig miután 1829. március 21-én egészséges kislánynak adott életet,122 a csecsemőt .. már előre feltett és gonoszul eltökéllett szándékból elveszteni és megölni, ezután pedig undok vétkének palástolására elrejteni semminek állétotta légyen.”123 A városi ügyész állításának igazolására bemutatta Prépost Éva vallomásáról felvett jegyzőkönyvet, Pfaff Sebestyén vármegyei főorvos szakvéleményét a csecsemő holttestének megvizsgálásáról, valamint Horváth Józsefné Horváth Katalin óperinti lakos tanúvallomását, és kérte azok meghitelesítését, majd pedig indítványozta, Szombathely Város Büntetőbírósága Prépost Évát a Praxis Criminalis 2. része 66. cikkelye értelmében hóhér pallósa által történő fővesztésre ítélje.124 125 Ezután felolvasták a szolgálóleány kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet, a fősebész szakvéleményét és Horváthné tanúvallomását. Prépost Éva és Horváth Józsefné teljes egészében fenntartották vallomásukat, és amikor szembesítették őket, a szolgálóleány újólag azt állította, hogy gyermeke halvaszületett, továbbá kijelentette, hogy nem akarta gyermekét sem megölni, sem pedig elrejteni.123 A fősebész az általa leírtakat szóban annyival egészítette ki, illetőleg változtatta meg, hogy ő nem tudja, hanem csak Lukács Dánieltől és nejétől hallotta, hogy ez a szülés volt Prépost Éva első szülése.126 Ezután kapott szót a védelem, és Szenczy Imre alügyész lényegében Prépost Éva tudatlanságát és naivságát állította mondandójának középpontjába. Azzal érvel, hogy az együgyű szolgálóleány saját sorsának és a külső körülmények áldozata, aki megszületett gyermekének köldökzsinórját tudatlanságból nem kötötte el. Az alügyész hangsúlyozta, hogy a csecsemő holttestén semmiféle erőszakos cselekedetre utaló nyom nem volt,127 amelyből következőleg a kisleány - aki lehet, hogy élve jött a világra - halála „... nem gonoszságnak, hanem a szerencsétlen anya tudatlanságából és együgyüségébóí eredeti köldökkötés elmulasztásának .. .”128 lett a következménye. Mindezekre figyelemmel, továbbá tekintettel arra, hogy Prépost Éva korábban sohasem került összeütközésbe a törvénnyel, Szenczy Imre azt kérte, hogy - miután a szolgálóleány már 51 napja van börtönben, és ezzel meglakolt az általa elkövetet hibáért - Szombathely város büntetőbírósága helyezze őt szabadlábra.129 A bíróság talán idő hiányában, de az is lehet, hogy abból a megfontolásból, hogy további tanúvallomásra vagy tanúvallomások szükségesek, az első tárgyalási napon nem hozott ítéletet, azaz a pert elnapolták.130 Tény azonban, hogy minden valószínűség szerint a vád kezdeményezésére, 1829. május 21-én kihallgatták Györkös Ferencné Leopold Magdolnát, és tanúvallomását írásban rögzítették, amelynek során a bába Horváth Lászlónéval teljesen egybehangzóan 122 VaML Szvkt. TBp. PÉ Pír. Perjegyzőkönyv, (továbbiakban: Pjkv.) Szombathely, 1829. május 11. 123 Uo. 124 Uo. 125 VaML Szvkt. TBp. PÉ Pir. Pm. „A”. Prépost Éva vallomása. Szombathely, 1829. március 24., „C”. Horváth Józsefné Horváth Katalin tanúvallomása. Szombathely, 1829. május 11. 126 VaML Szvkt. TBp. PÉ Pir. Pm. „B”. Pfaff Sebestyén szakvéleménye. Szombathely, 1821. március 21. 127 VaML Szvkt. TBp. PÉ Pir. Pjkv. Szombathely, 1829. május 11. 128 Uo. 129 Uo. 130 VaML Szvkt. TBp. PÉ Pir. Pjkv. Szombathely, 1829. május 29. 397
