Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Dominkovits Péter: Palásthy Zsigmond Vas vármegyi szolgabíró "förtelmeskedése" 1677-ben

harmadából ismert, hogy Bethlen Gábor 1619 és 1621 közötti, Vas vármegyét is hadszíntérré tevő dunántúli hadjárata során az erdélyi fejedelem, választott magyar király 1620. október 8-án, Batthyány II. Ferenc rezidenciájában, Rohoncon (ma: Rechnitz, Ausztria) kiadott oklevelében Rajky Imre és Ferenc, továbbá Svastics Gábor, valamint Palásty János toronyi birtokait oltalma alá vette, és katonái ottani beszállásolását megtiltotta.23

Palásthy György fiai közül kettő életútjától tudunk többet. Az 1620-ban már toronyi birtokosként számon tartott Palásthy János 1632 és 1634 között a törvényhatóság tisztviselői karában, annak sok munkával járó szolgabírói hivatalaiban teljesített szolgálatot. Az egregius, azaz vitézlő titulussal megszólított hivatalviselő nemes 1634-ben Esterházy Miklós nádorhoz (1625-1645) a törvényhatóság ügyeiben küldött vármegyei követek egyike volt. 1668-ban bekövetkezett halála után két fia, István és György, valamint két leánya, Éva - Barcza György felesége - és Anna - Kisfaludy Balázs neje - osztoztak meg Vas (Dozmat, Kölked (ma: Nagykölked), Torony, Újfalu, Veszprém (Litér, Mezőszentgyörgy, Papvásár), Zala (Alsóhahót (ma: Hahót) és Sopron (Kisgeresd (ma: Nagygeresd) vármegyei javain.24 Az apai életút mintát is jelenthetett: Palásthy János egyik fia, az 1653-ban toronyi birtokosként feltüntetett Palásthy György, 1665-ben a vármegyei hadak alkapitányi tisztét szerette volna elnyerni, majd később, 1673-ban, Vas vármegye egyik szolgabírói hivatalát töltötte be.25 A másik fiút, Istvánt, Vas vármegye 1660. április 12-én megtartott közgyűlésén beválasztották a Rába kiáradása és kártételei miatt létrehozott bizottságba. Többedmagával őt is a Sárvártól az asszonyfai (ma: Ostffyasszonyfa) malomig terjedő terület munkálatainak felügyeletével bízták meg.26

A Palásthy János fivére, Palásthy Zsigmond apja, Palásthy Péter a főúri, katonai szolgálat útját választotta, boldogulását - sikeresen - ebbe az irányba kereste. Palásthy Péter 1633 és 1648 között Vas vármegye egyik leghatalmasabb birtokosa, Batthyány I. Adám dunántúli főkapitány, a Kanizsa ellen vetett végvárak főkapitánya (1633-1659) szolgálatában állt. 1630-as években valószínűsíthetően mezei hadnagy lehetett, 1640-től hadnagynak - minden bizonnyal udvari hadnagynak - említik a források. 1645/1646 során 73 lovas hadnagyaként írták össze. Az 1646-ban megtartott meszleni evangélikus zsinat jegyzőkönyve szerint evangélikus felekezetű nemes ekkor már Batthyány Adám udvari famíliájának legbefolyásosabb tagjai sorába tartozott, 27 és Vas vármegye is igénybe vette tudását, tapasztalatait. A törvényhatóság 1641- április 15-ei közgyűlésén őt is megválasztották a Rába védelmét vezető és felügyelő személyek sorába. Palásthy Péter Csányi Györggyel közösen a Rönök és Szentmihály (ma: Vasszentmihály) közötti munkák irányítására és felügyeletére

23 Palásthy, 1891. 2. köt. 415. p.

24 Palásthy, 1891. 2. köt. 619-621. p. Palásthy Jánosnak négy fia (Ferenc, István, János, György) és két leánya (Éva, Anna) született. Palásthy, 1891. 2. köt. V. sz. genealógiai tábla.

23 Nagy, 1862. 30-31. p.; Palásthy, 1891. 2. köt. V. sz. genealógiai tábla.; Balogh, 1901. 111-112. p.; Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái, 2. 1601-1620, 1631-1641. Szombathely, 1992. (továbbiakban: Tóth, 1992.) 180., 182., 185., 202., 243. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 5.)

26 VaMLMkir. Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek, 1632-1687. (továbbiakban: Kjkv., 1632-1687.) 482-483. p.

27 Koltai András: Batthyány Ádám főúri-földesúri famíliája. Proszopográfiai adattár. /http:www. archivum. piar.hu/bathyany/familia-keret.htm (továbbiakban: Koltai. Adattár) Megtekintve: 2014- július 15.; Kokai András: Egy magyar fó'úr és udvara a XVII. század közepén. Győr, 2012. 87., 296., 448. p. (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások; 14.); Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16-17. században. = Történelmi Szemle (továbbiakban: TSZ), 1997. 2. sz., 269-270., 280. p.

273