Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Dominkovits Péter: Palásthy Zsigmond Vas vármegyi szolgabíró "förtelmeskedése" 1677-ben
káromkodó feljelentését.17 A káromkodások, szitkozódások között az „ördögatta” „ördög teremtette” volt az egyik leggyakoribb, legelterjedtebb káromkodás, amit „lélekmondás- nak” neveztek. Nem lehet véletlen, hogy mind a dunántúli, mind a Felső- és az Alsómagyarországi vármegyék forrásunk, a Vas vármegyei tanúkihallgatási jegyzőkönyv keletkezésének időszakában több, a visszaesők szempontjából radikálisan emelkedő büntetéseket meghatározó szabályrendeletet hoztak az így káromkodókkal szemben. Így például 1663-ban Abaúj, 1668-ban Moson, 1671-ben Borsod, 1676-ban Pest-Pilis-Solt és Szatmár, 1679-ben Nógrád, 1688-ban Győr és 1693-ban Pozsony vármegyékben.18 A PALÁSTHYAK A Palásthy család neve és története jól ismert a családtörténeti, genealógiai szakirodalomban. Míg a 13. századi gyökerekkel rendelkező, Hont vármegyében őshonos, a törvényhatóság elitjébe tartozó kiterjedt família felvidéki története, levéltári iratanyagának feltárása jelentős eredményekkel rendelkezik, a Dunántúlra átszármazott ágakról azonban csak szerény ismereteink vannak.19 Az e tárgyban kiindulási alapot jelentő családtörténeti munka, valamint a klasszikus országos és vármegyei nemesi családtörténetek aló. század második felével, a Palásthy Gáspár és Thury Borbála házasságából származó, a Veszprém vármegyei Litér, Szentgyörgy, Papvásár pusztát megszerező Palásthy György személyében adják meg a nyugat-dunántúli ág ősatyját, akitől a Vas vármegyei ág is leszármazott.20 Palásthy Györgynek hat fia és egy lánya született. A fiúk közül János családja lett a legkiterjedtebb, Pál és György életéről jelenleg szinte semmi sem ismert. Palásthy György valószínűsíthetően 1664-ben fia, Péter volt Palásthy Zsigmond (és testvérei) apja, míg Péter fivérének, Sándornak csupán egy fia, József ismert, miképpen a hatodik fiú, Gáspár örökösei közül is csak Istvánról tud a genealógiai kutatás. Palásthy György Zsófia lánya Rohody Márton felesége lett.21 Vas vármegye karainak és rendjeinek 1595-ből származó katalógusában a Bejczy, Guary, Hosszútóthy, Nádaljay, Niczky, Ostffy, Rumy, Sibrik, Sittkey, Szelestey, Tarródy stb. családok mellett a Palásthy családból Gáspárt és Györgyöt is a birtokos nemesek között tartották számon. Valószínű, hogy a Palásthy család fekvő birtokai révén a birtokos nemesek erősen differenciált tömbjének alsó csoportjába tartozhatott.22 A század első 17 Magyar Törvénytár. 1526-1608. évi törvénycikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1899. 507. p. 18 Eckhart, 1954- 128-130. p. A témakörre, az „ördögadta”, „ördög teremtette” káromkodások 18-19. századi gömöri korpusza: Zsupos Zoltán: Gömöri káromkodások könyve. 1. köt. Rimaszombat, 2010. 285- 294- p. (Gömör-kishonti Téka; 18.) 19 Palásthy Pál: APalásthyak. 1-3. köt. Bp., 1891. (továbbiakban: Palásthy, 1891.); Tóth Krisztina: A Palásthy család levéltára, 1256-1847. Esztergom, 2001. (továbbiakban: Tóth, 2001.) 268 p. (Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei; 7.) A dunántúli ágra vonatkozó, nagyon szerény terjedelmű iratokra, azok korábbi kiadására: Tóth, 2001. 27-28. p. 20 A 16. század derekán a kiterjedt Palásthy családnak egy leányága is élt Vas vármegyében; Potyondy Zsigmond felesége, Palásthy Kata személyében. Ellenük az említett Palásthy Gáspár - Palásthy Gergely fia - és felesége, Thury Miklós leánya, Borbála tiltakozott 1559-ben. Palásthy, 1891. 2. köt. 119. p. 21 Palásthy, 1891. 2. köt. V. sz. genealógiai tábla.; Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 9. köt. Pest, 1862. (továbbiakban: Nagy, 1862.) 30-31. p.; Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. 2. bó'v. kiad. Szombathely, 1901. (továbbiakban: Balogh, 1901.) 111-112. p. 22 Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái, 1. 1595-1600. Szombathely, 1989. (továbbiakban: Tóth, 1989.) 1., 134- p. (Vas megyei levéltári füzetek; 2.). Bár jobbágytartó nemesek voltak, meglepő, hogy a 16. század végi, a porta-összeírásoknál részletesebb házadó-összeírásokba nem kerültek felvételre. Dávid Zoltán: Az 1598. évi házösszeírás. Bp., 2001.553. p. A dunántúli ágra vonatkozó, nagyon szerény terjedelmű iratokra, azok korábbi kiadására: Tóth, 2001. 27-28. p. 272
