Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Kiss Gábor: Benda Jakab 1847-ben készített, megsemmisült szombathelyi térképének rekonstrukciója

A hajdani térkép - miként ez a megmaradt két másik Benda-féle térképen látható - a földparcellák jelölésével és számozásával, eléggé aprólékos volt és - amint már említettük - egykor földnyilvántartás is tartozott hozzá. A számtalan parcellát és városi telket Horváth Tibor Antal természetesen nem rajzolta át, hiszen ő csak egy vázlatot készített várostörténeti kutatásához, gyorsabb tájékozódása elősegítésére. Nem tudjuk, legfeljebb megbecsülhetjük, hogy a nagyjából 2 napig tartó munkája alatt az egyszerűsítésből adódóan mennyi adat veszett el, ugyanakkor nagyon sok olyan információt megőrzött a város majd teljes külterületéről, amelyek máshonnan ma már nem szerezhetők meg.

A másolaton szereplő régi földrajzi neveken és névalakokon kívül - amelyekre e helyen nem térünk ki - nagyon fontosak és értékesek a Szombathelyről kivezető, zömében igen régi eredetű utak vonalvezetései és azok elnevezései, továbbá a kutak, a hidak, a tavak, a források és más egyéb tereptárgyak jelölése. Ezek mellett ugyancsak megemlítendő a Szentmárton (ma: Szombathely) községhez tartozó földek szórt elrendezése, mely földek magukban foglalták az egykori szombathelyi várhoz tartozó Pecsenyés földeket is, vagy a város belterületét délről övező, feltehetően késő római eredetű félkörívű sánc egykor vízzel teli árka, illetve az árok nyomának jelölése, amely nyomvonalat a legújabb régészeti megfigyelések is megerősítenek. A másolat által szerencsére megőrzött nagyszámú adat feldolgozása és értelmezése, illetőleg azoknak eddigi ismereteinkkel való összevetése természetesen sok időt igényel. Mindezek az újabb adatok azonban tovább bővítik tudásunkat Szombathely város régmúltjáról, és más már közölt, de még nem kellő mélységben elemzett 18. századi vázlatos térképpel együtt nagy segítséget nyújtanak fő célunk, a város külterületének késő középkori állapotát megjelenítő térkép-rekonstrukciónk elkészítéséhez. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy egyrészt a Fehér Mátyás által megtalált, ám azóta sajnos újra elveszett, ma pedig már csak üvegnegatívon létező „győri vázlat”-tal, másrészt a Géfin Gyula által közölt, és azóta több jobb-rosszabb átrajzolásban idézett 1766-ból származó várostérképet is okvetlenül szükséges lenne a korszerű számítógépes módszerek alkalmazásával feldolgozni és értelmezni.

A Szombathelyről a 18. században, illetőleg 1846 és 1848 között készült eredeti, másolatban rendelkezésre álló, illetőleg rekonstruált térképek részletessége és adatgazdagsága azok mai tanulmányozóit arról győzik meg, hogy a hajdani utazóknak érdemes volt vagy lett volna bebarangolniuk Szombathely külterületét is, hiszen ott sok, számukra érdekes dolgot láthattak volna. A város keleti szélén, a Selyem réten ott állt még egy régi „kőstatua”, a Bálványkőn pedig egy másik „pogány” római síremlék, de az a sírkő is - valahol a Vépi út mellett - a helyén állhatott, amelyet 1360 júniusában említett meg a Banafölde birtokról készült oklevél. E római régiségeknek azonban nem akadt megörökítője, és így ma már semmit sem tudunk róluk, de ugyanígy nem írta vagy rajzolta le senki a Szitás-temetését, sőt még a Szőlőhegyekben lévő Ördög gátját sem, nem is beszélve az 1508-ban napvilágra került állítólagos Ovidius-sír maradványairól. Ezeket sajnos pontosan a régi térképek sem jelölik, ám helyük meghatározásában mégis nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak.

57