Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Tilcsik György: Egy "ismeretlen" topográfiai leírás Magyarországról az 1820-as évek elejéről. Michael Kunits műve és Vas vármegyei adatai
1200 öl70 hosszúságú csatornát ástak, majd pedig emellé egy vadonatúj hatkerekes lisztmalmot, zúzót és fűrészmalmot építettek. Az építés teljes egészében a már a gyepüfüzesi uradalomról szóló leírásban említett Schuller József ácsmester és gépész nevéhez fűző- dött. Munkája nyomán azután amikor az 1820 nyarán az ismétlődő záporesó'k és felhő- szakadások következtében Csákányban és Körmenden a Rába melletti malmok a Pinkán lévő' összes malommal együtt leállni kényszerültek, a csörötneki malom folyamatosan és fennakadás nélkül tudott dolgozni. Az eset tanulságait levonva, Kunits nyomatékosan ajánlotta a magyarországi uradalmak tulajdonosainak, hogy malmaikat és mindenféle víziépítményeiket a jövőben a folyók mellett létesítendő' csatornák mellett építsék meg. Földrajzi fekvése, adottságai és szorgalmas népessége miatt a Kunits által Vas vármegye egyik legszebb uradalmának nevezett szentgotthárdi uradalomról szóló leírás a Szentgotthárd és Nagyfalva között 1664- augusztus l-jén lezajlott csata megemlítésével, és a ciszterci rend néhány kiemelkedő jelentőségű tagjainak - közöttük a pápává választott személyek nem egészen teljes névsorának - felsorolásával zárul.71 ÖSSZEGZÉS Michael Kunits 1819 nyara és 1825 tavasza között Magyarországon tett utazásai során szerzett személyes tapasztalatok alapján elkészült leírások Vas vármegyei vonatkozású részeinek - amelyek mindegyike, nem számítva egy, a körmendi uradalomról szóló részhez 1824-ben utólag illesztett pótlást, 1820 nyarán született - fentebbi, terjedelmi okokból csupán vázlatos ismertetése is talán igazolja, hogy a „Topographische Beschreibungen des Königreiches Ungarn und seiner einverleibten Provinzen.” című mű - hiányosságai ellenére is - további vizsgálódásokra érdemes munka, amely számos olyan érdekes, hasznos és értékes adatot, tény és ismeretet tartalmaz, amelyek más forrásokból nem vagy azok őrzési helye miatt csak nagyon nehezen érhetők el. így azután ezek az adatok - természetesen kiegészülve más nyomtatott vagy írott forrásokkal - kitűnően felhasználhatók a kötetben bemutatott uradalmak, települések, személyek stb. történetének feltárására irányuló vizsgálatokhoz. Ugyanakkor annak érzékeltetésére, hogy ez nem csupán az utólagos megszépítő messzeségből látszik így, azaz, hogy az egykorú országleírások és statisztikai munkák készítői hogyan értékelték, mennyire tartották fontosnak és alaposnak Kunit e művét, csupán néhány kiragadott példára való utalással mondjuk el, hogy a magyar statisztikai szak- irodalom megalapozójának és első kiemelkedő alakjának tartott Fényes Elek legkorábbi, 1836-ban megjelent munkájában - itt most csak a Vas megyei vonatkozású részeket vizsgálva - Gyepüfüzes, Körmend, Németújvár, Szentgotthárd és Vörösvár mezővárosok, továbbá két falu, Apáti és Jobbágyi leírásánál olykor szó szerint használta fel Kunits mondatait, a Csörötnek, a Lapincs, a megyében folyó szarvasmarha-, valamint selyemhernyótenyésztés, vagy éppen a Szombathelyi Líceum említésekor pedig erősen támaszkodott a „Topographische Beschreibungen ...” által közölt tényekre és adatokra.72 70 Hosszmérték. 1 bécsi öl = 1,89648 méter. Bogdán, 1990. 35., 177-178., 570. p. J1 Kunits, 1824. 203-212. p. '2 Fényes Elek: Vas vármegye mostani állapotja statistikai és geographiai tekinteteben. Bev. és a jegyz. írta Benczik Gyula - Mayer László. Szombathely, 1991. 4-, 11., 12., 19., 27-28., 31., 37-38., 38-40., 40-41., 42., 61-62. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 4.) 54
