Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Kelbert Krisztina: Női terek (?) egy arisztokrata leány, Erdődy Ilona grófnő 1930-as években írt naplóiban
deket, az elvárt és kijelölt táncpartnereket, a normákhoz igazodó feszengéseket, és inkább a vidámság, az önfeledt tánc és a finom fogások vonzották. Erről a partiról a következőket jegyezte le: „Nagyon vidám volt, csak sajnos fél 1 -kor el kellett párolognunk, mert a családom »az ágyba vágyakozott«!!!!”}l A társasági érintkezés lehetőségén túl Ilona - családjával egyetemben - a megyeszékhelyen a kulturális tereket respektálta, és elsősorban a Kultúrpalotában megrendezett színdarabokat, irodalmi-politikai előadásokat, illetve a Sabaria Mozgóképszínházban bemutatott filmeket látogatta. A másik közeli város, Sopron főként a lovasrendezvények miatt vonzotta Ilonát, ahol a nyugat-dunántúli magyar arisztokrácia tagjai adtak találkozót egymásnak. Az ezeken kívüli, többnyire rövid és tömör bejegyzések azonban arra engednek következtetni, hogy nagyobb hatósugarú körben kell vizsgálni Ilona és a városi terek kapcsolatát, hiszen Ilona számára az 1930-as években jóval tágabb lehetőségek nyíltak a városi terek megismerésére és használatára. A fővárosok terei: Becs és Budapest Ilona naplóbejegyzései alapján arra következtethetünk, hogy az Erdődy család a két főváros közül inkább Bécset preferálta, amely adódhatott a földrajzi közelségből, a család hagyományaiból, valamint a közeli rokoni kapcsolatokból is. Az mindenesetre bizonyos, hogy a család tekintélyes palotával rendelkezett az Akademie Strasse 2. szám alatt, ahol rendszeresen megfordultak. E házban élt az 1930-as évek elejétől Ilona nővére, Marietta (1905-2006) és férje, Esterházy László (1905-2000) herceg. Ilona 1933-ban egy, 1934-ben két, 1935-ben három, 1936-ban öt alkalommal emlékezik meg hosszabb-rövidebb idejű bécsi tartózkodásukról, míg Budapest mindösszesen négyszer jelenik meg a négy évet felölelő időszakban. A bécsi tereket Ilona elsősorban családjával használta, ám első egyedüli bécsi útját az önálló, független nő szerepében élte meg. Ebbéli élményét illusztrálta is naplójában. Számára a bécsi terek a nyilvános kulturális és szórakoztató intézményeket, köztereket, a privát orvosi szféra, illetve a magán társasági körök használatát jelentették. A kulturális terek az Operát, a színházakat (Akademie Theater), mozikat (Kruger-Kino, Kärtner Kino, Opernkino), a lóversenypályát, a Spanyol lovasiskolát foglalták magukba. A fővárosi előadások nagy részét Ilona érdeklődéssel szemlélhette, hiszen a darabokra való reflektálások között ilyen megnyilatkozások találhatóak: „Az ember tragédiája nagyon szép volt.”12 „Másnap moziba mentünk: Tavaszi parádé. Nagyon kedves volt. ”31 32 33 34 Ugyanakkor a spanyol lovasiskola is felettébb elbűvölte: „Másnap vasárnap volt. Délelőtt Papi, Mami, Anti és én a spanyol lovasiskolába mentünk egy előadásra, ami nagyon szép volt.”H A közterek a Mariahilfer Strassen lebonyolított vásárlásokat és a Burgban tett sétákat jelentették leginkább. Mindemellett Ilona az egészségügy tereit is használta Bécsben: a fogorvosi szolgáltatásokat, illetve a világhírű szívspecialista, Wenkebach professzor gyógykezelését vette igénybe annak bécsi klinikáján, ugyanis egy komoly pressbaumi 31 PFL Erdó'dy cslt. Rn. 65. föl. 32 PFL Erdó'dy cslt. Rn. 22. föl. 33 PFL Erdödy cslt. Rn. 43. föl. 34 PFL Erdődy cslt. Rn. 47. föl. 490
