Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Kelbert Krisztina: Női terek (?) egy arisztokrata leány, Erdődy Ilona grófnő 1930-as években írt naplóiban
A vidéki otthon terei Ilona naplóiban különösen az első 2 évben, 1933 júliusától 1935 márciusáig szentelt nagy figyelmet az otthonában történt eseményeknek. Ekkor a bejegyzések csaknem fele a romantikus stílusú vépi várkastélyra és környező területeire koncentrálódott, jellemző, hogy a Véppel kapcsolatos terek ábrázolásának csupán kis hányada vonatkozik a belső, azaz a kastélyépületen belüli, történelmi atmoszférájú, rendkívül gazdagon és fényűzően berendezett terekre. Ilona naplóiban a leggyakrabban említett beltér a vár déli oldalán fekvő, 17-18. századi bútorzattal berendezett biliárdterem volt, ugyanis Erdődy László elmondása szerint ebben a helyiségben helyezkedett el az a nagy színpad, amelyen a család gyakorta adott elő műkedvelő színdarabokat, élőképeket, mint az otthoni szórakozási lehetőségek legfontosabbikát. Ilona három esetben számolt be családi színi mulatságról: 1934- március elején: „Farsangkor kis színházat csináltunk. »A házasságközvetítőt« játszottuk Magi, Rika és én.”16 Még szintén ebben a hónapban Ilona élőképekről tudósított: „Mami születésnapjára csirkéknek öltöztünk, és két nagy tojást raktunk neki. Papi névnapjára Cicero és Virgil voltunk.”17 1935. március 2-án szintén farsangi tréfát adtak elő gramofonkíséret mellett: „Mami középkori doktornak öltözött, [...] Feri török pasa volt. Miette cowboy. Ursi Haupt valamiféle virág. Stefi azt hiszem szultán. Busso Bismarck indián. Paula néni azt hiszem, hogy piaci kofa. Maritta [...] és én frakkban voltam. [...] Minden oldalról megfigyeltek minket. Minden spanyolfal mögül és minden ablakból kíváncsi szemek kukucskáltak, ahogy később megtudtam. Szörnyen vicces volt.”18 Mindössze egyetlen alkalommal történik utalás Ilona szobájára, s ez is inkább egy külső térrel kapcsolatos élmény kontextusában merül fel, amikor is Péter késsel vadásszá avatja az ágyon fekvő Ilonát, miután elejtett egy őzbakot. Szintén egy alkalommal találkozunk a kastély konyhájával, ahol Ilona a barátnőivel cukorkát készít. Egy esetben jelenik meg a szalon, a kastély kápolnája és az üvegházi tér is. Az alkalmankénti feltűnések arra utalnak, hogy az élvezetes színházi eseményeken kívül az otthon belterei triviálisnak, illetve szigorú normarendszerek által korlátozottnak tűntek a naplóíró számára, s az ezekben a terekben zajló mindennapi rutintevékenységeket és kötelező aktusokat nem, vagy csak kivételes esetekben tartotta megörökítésre érdemesnek. Ugyanakkor az intim terek hiányából az is megmutatkozik, hogy a szerző naplóiban nem él az önreflexióval, elmélkedéssel, 16 PFL Erdődy cslt. Rn. 20. föl. 11 PFL Erdődy cslt. Rn. 22. föl. 18 PFL Erdődy cslt. Rn. 43-44. föl. 4. kép Erdődy Horn grófnő (jobbról) frakkban egy 1935-ös farsangi mulatság alkalmával (PFL Erdődy cslt. 66/13.) 482
