Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Kelbert Krisztina: Női terek (?) egy arisztokrata leány, Erdődy Ilona grófnő 1930-as években írt naplóiban

ERDŐDY ILONA GRÓFNŐ KÉT NAPLÓJA Erdődy Ilona grófnő két naplóját - a kis füzet nagyságú rózsaszín és szürke kötésű könyvecskéket - a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltárában, az Erdődy család vépi levéltári gyűjteménye iratai között őrzik.12 A naplókutató S. Sárdi Margit szerint az önéletrajzi emlékezés társadalmilag meghatározott. Az önreflexív igény szocializációs termék, egy olyan tanult képesség, amelyet az egyén családi körben sajátíthat el.13 Ilona környezetében - Erdődy László gróf elmondása szerint - három családtagról bizonyosan ismert, hogy vezetett naplót: Erdődy (IV.) Sándor (1802-1881) gróf, Széchenyi István (1791-1860) barátja, külföldi útjain útitársa, a vépi uradalom felvirágoztatója, valamint testvérei, Erdődy Péter (1902-1998) és Ferenc (1901-1983) gróf.14

Ilona naplói személyes jellegűek, autográfok, tehát eredetiek, kéziratosak, és ezidáig bizonyosan publikálatlanok. Valamivel több, mint 3 esztendőt, az 1933. július 23-tól 1936. október 6-ig tartó időszakot fogják át, és feltehetően lehetett előzményük, hiszen az első rózsaszínű napló „in medias res” veszi kezdetét, ám e darabokon kívül több naplókötetról nincs tudomásunk. Ezek a személyes dokumentumok vizuális elemekkel gazdagon illusztráltak, azaz színes, illetőleg fekete-fehér rajzokkal, fotókkal, valamint ezekből készített montázsokkal, újságcikkekkel, képeslapokkal és egyéb dokumentumokkal - mozi-, színház-, strandjegyekkel és plakátokkal - bőségesen „díszítettek” és kiegészítettek. Bár a naplók nyelve mindvégig német, a szöveg helyenként egy-egy magyar, angol és francia nyelvű betoldással egészül ki. A magyar nyelvű beszúrások között dalszövegrészletek, versrészletek, magyaros ételnevek, frazémák és szókapcsolatok találhatók. Az angol nyelvű közbevetések általában valamely divatos kifejezés formájában mutatkoznak meg: overdress - túlöltözött, míg a francia szavak bizonyos terminusokra vonatkoznak: congée - szabadság, soirée - est, concours - verseny, voltige - röpködni, amely a modern lovastornára vonatkozik. A naplók helyesírása meglehetősen jó, amely részint annak köszönhető, hogy - Erdődy László elmondása szerint - a családtagok vépi otthonukban az arisztokrata mentalitás és az édesanya, Draskovich Erzsébet grófnő németújvári (ma: Güssing, Ausztria) származása miatt jórészt németül beszéltek. Ugyanakkor Ilona a pressbaumi Sacra Coeur internátusában végezte tanulmányait, ahol a német és francia nyelvek kiváló ismerete elemi szintnek számított.

A „Rózsaszín napló” terjedelmét tekintve 112 oldal, és 1933. július 23-tól 1936. október 6-ig tart. A napló nem visel címet, és a szerző neve sincs feltüntetve a könyv elején. Szerkezetileg az „ín nomine domini nostri Jesus Christi”, ceruzával írt bejegyzéssel, megszólítás, visszatekintő és összefoglaló rész nélkül, rögtön egy 1933. július 23-ai leírással kezdődik. Narratívájára jellemző, hogy vonalvezetése lineáris, történetmondása általában egyes szám első személyű, többnyire jólszerkesztett és logikus. Bejegyzései alkalmiak, jórészt utóidejű, késedelmes beírások, azaz feltételezhetőleg a szerző esetenként írt naplójába, de akkor az egész kihagyott időszakot sűrítve, összefoglalva vetette papírra. Ezt a következő önreflexív

12 Pannonhalmi Főapátsági Levéltár Erdó'dy család vépi levéltára, (továbbiakban: PFL Erdődy cslt.) 58. csomó. 22. tétel. Rózsaszín napló (továbbiakban: Rn.), Szürke napló (továbbiakban: Szn.). A tanulmányhoz felhasznált illusztrációk forrása: PFL Erdődy cslt. 66. csomó. 13. tétel (továbbiakban: 66/13.), illetve Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum. Történettudományi Osztály (továbbiakban: SM TöO)

13 S. Sárdi Margit: Napló-könyv. Magyar nyelvű naplók 1800 előtt. Bp., 2010. 33-34. p.

14 Interjú Erdődy Lászlóval. Az interjút készítette Kelbert Krisztina. Pecöl, 2012. július 14.

480