Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Katona Attila: "Minden esztendőben örömnap az iskolák megnyitásának a napja". A leányoktatás dilemmái a 20. század elején Szombathelyen
továbbtanult az 1894 óta számukra szervezett kereskedelmi tanfolyamon,16 de a többiek is szeretnének további általános műveltséget magukra szedni, a szép iránti rajongásukat iskolapadban megélni. A szerkesztő-szerző hangsúlyozta, hogy nem több női diplomást és kenyérkeresőt akarnak, hanem az általános műveltség növelését. Javaslata szerint az intézményt 65.000 koronából meg lehetne valósítani. A megoldás kulcsszereplőjének a polgármestert, Éhen Gyulát tartotta, aki ha felkarolja az ügyet és meggyőzi előbb Károlyi Antal (1843—?) alispánt, majd Reiszig Ede (1848-1908) főispánt akkor sínen lesz a vállalkozás.17 A következő emlékezetes lépésre mégis csak évekkel később, 1901-ben került sor. Augusztus 13-án Kárpáti Kelemen ragadta magához a kezdeményezést. Javaslattal fordult a Szombathely közgyűléséhez: A „...város 25000 lelket meghaladó népessége már régóta nehezen érzi szükségességét oly tanintézetnek, hol a vagyonosabb és művelt családok leányai felsőbb kiképzésben részesülhetnének. E régóta érzett baj nagysága annál feltűnőbb és orvoslása annál kívánatosabb, mivel köztudomású, hogy hazánk több kisebb városára kiterjedt a magas közoktatásügyi kormány jóindulatú figyelme, amelyre pedig talán elsősorban éppen városunknak lenne szüksége, amely határszéli fekvésénél fogva felsőbb leánynevelő intézet híján, mint a tapasztalás igazolja, egyenesen utalva van arra, hogy jobbmódú családjai leányaik számára a közel idegenben, a szomszéd ausztriai és stájer nevelőintézetekben keressék meg a magasabb műveltséget. Tehát nemcsak saját érdekünk, hanem a nemzeti közművelődés érdekei is megkívánja ...”,18 hogy pótolják ezt a hiányosságot. A Szombathelyen fölállítandó felsőbb leányiskola érdekében a vallás- és közoktatásügyi minisztert tartotta célszerűnek megkeresi, egyben azt javasolta, hogy a város ingyenesen ajánljon fel egy megfelelő telket a leányiskola számára, továbbá erejéhez mérten évente részesítse segélyben az intézményt.19 A másnapi városi közgyűlés Stirling József (1848-1913) javaslatára jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönét a főgimnázium igazgatójának a kezdeményezésért, és felszólította a városi tanácsot a szükséges lépések megtételére, „...a nemzeti közművelődés szempontjából kiválóan fontos állami felsőbb leányiskola ...”20 létesítésére. Úgy tűnik, az érvkészlet félévtized során sokat nem gyarapodott. Első helyen a presztízsszempont, a modern város - modern képzőintézmény, azután az általános köz- műveltségi szint emelése, majd a gazdagabb, középosztályú családok érdeke következett. Új argumentumnak tekinthető az 1870-es évektől folytonosan visszatérő, a nyugati védőbástya szerepéből származtató kötelességek, valamint a liberálisoknál elengedhetetlen utilitarista elv. Tudniillik az iskolák működtetése következtében a vállalkozók is jelentős bevételre tehetnek szert. Az alapképlet ugyanaz maradt: állami iskola - községi „segélyezéssel”. Az számított az általános meggyőződésnek, hogy az állammal történő közös fenntartás jól fedné a lappangó felekezeti nyugtalanságot. A nagy felbuzdulást azonban nem követték bátor tettek, jóllehet az iskolaügy általában is súlyos problémákkal terhelődött. Ezek közé tartozott például a városi elemi iskola folytonos létszámemelkedése, amelyet előbb párhuzamosítással, majd új osztályok felállításával kezeltek, de komoly gondokat indu16 A kereskedelmi tanfolyamra járók majdnem fele zsidó, a többi katolikus volt. Tanügyi értesítők. = SZU, _ 1904. júl. 14. 5. p. 17 Felsőbb leányiskola. = Vvm., 1898. aug. 14- 3. p. Is Városi közgyűlés. Felsőbb leányiskola Szombathelyen. = Vvm., 1901. aug. 16. 4. p. 462
