Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Melega Miklós: A női szerzetesrendek megtelepedése Szombathelyen a dualizmus korában
vezetnek vissza. Az évtizedeken át húzódó események láncolatán végigtekintve igazat kell adnunk annak az ismeretlen szerzőnek, aki a szombathelyi domonkos női zárda fennállásának 25 éves évfordulójára készült album elejére a következő bevezető sorokat jegyezte fel: „... egy intézet soha nem az alapításakor, hanem jóval előbb megszületett a néhai alapítók lelkében”3 Az 1905-1906 tájékán bekövetkező fejlemények megértéséhez elsőként tehát azokat az előzményeket, a korábbi évtizedek történéseit szükséges áttekinteni, amelyek végül a domonkos nővérek és a kármelita apácák szombathelyi rendházainak megalapításához elvezettek. A KEZDETEK 1867-ben a Szombathellyel szomszédos Szentmárton község területén élő domonkos szerzetesek nevében elöljárójuk, Edl Albert perjel írásbeli kérvénnyel fordult a városi tanácshoz, támogatást kérve egy apácazárda létrehozásához. A terv kivitelezéséhez a pénzügyi alapot két vagyonos bécsi hölgy, név szerint Demel Borbála és egy bizonyos özv. Neumanné biztosította volna. A folyamodók a domonkos rendi zárda alapításán túl egyúttal kilátásba helyezték egy „leánynevelő és tanintézet” létrehozását is, olyan konstrukcióban, hogy a várostól teljes egészében saját kezelésükbe vették volna át az elemi szintű leányoktatást, éves szinten 1000 forint támogatás, valamint 24 öl4 fa kiutalása fejében. Az intézmény működtetéséhez a növendékektől csak egy szerény összegű hozzájárulás, az úgynevezett „iskolapénz” beszedését irányozták elő.5 Az ügy - fontosságára való tekintettel - a városi tanácstól a közgyűlés elé került, azonban a városatyák a nemes kezdeményezés elvi támogatásán túl anyagi áldozatok meghozatalára nem voltak hajlandóak, tekintettel arra, hogy az új iskola létrejötte ellenére a „... városi elemi tanoda leányosztályai meg nem szüntetitetők, s igy a városi község ennek fentartási költségeit továbbá is viselni kénytelenitetnék. ”6 Erre a nyilvánvaló elutasítást jelentő álláspontra részben magyarázatot ad, hogy a korszakban a város nagyon beosztó gazdálkodást folytatott, és még egy évi 1000 forintos rendszeresen jelentkező pluszkiadást is komoly megterhelésnek érezhették akkor, amikor Szombathely éves költségvetési kerete 30.000 forint körül mozgott.7 A takarékossági szempontokon túl azonban az is kiolvasható a sorok közül, hogy a községi elemi iskolát is féltették egy esetleges konkurenciától, és talán abban a felvetésben is lehet némi igazság, amit egy rendi krónikaíró - az alapítási szándékkal jelentkezők osztrák származására utalva - vetett papírra: „Talán a nemrég megmagyarosodott város félt a visszanémetesítéstől. ”8 A város lényegében elzárkózott a kezdeményezés elől, és nem karolta fel a kolostor- és iskolaalapítás ügyét. A kedvezőtlen fogadtatás után nem csoda, hogy az apácák alkalmasabb, „befogadóbb” helyszín után néztek, és ezt sikeresen meg is találták egy közeli, német nyelvű közeget biztosító városban, Kőszegen. Itt vásároltak telket még 1867-ben, és hozták létre első ma3 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: VaML) A szombathelyi Domonkos Nő- vérek Rendházának iratai (továbbiakban: SZDN ir.) Képek a szombathelyi zárdából - album (továbbiakban: album) 1. p. 4 Térfogatmérték. Fa esetében 1 öl = 2,8-3,4 m3. Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly-, és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991. 416. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. IV. Levéltártan és történeti forrástudományok; 7.) 5 VaML Szombathely város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Szvt. Tjkv.) 74/1867.; VaML SZDN ir. album ^ VaML Szvt. Tjkv. 74/1867. 7 VaML Szombathely város számvevőségének iratai. Zárszámadások. Házipénztári naplók, 1867-1868. 8 VaML SZDN ir. album 1. p. 432
