Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében
el, és így nem tudta gyermek megszületését hivatalosan helyen bejelenteni, másrészt pedig azt állította, hogy a leány a csecsemőt - jóllehet eltemethette volna, ám ezt nem tette meg, sőt - azért tartotta a skatulyában, hogy állapota javulása után a holtesetet hivatalos helyen megmutathassa. Szenczy Imre beszéde zárásaként - abból a megfontolásból, hogy az ellene felhozott vádakban Czelinger Mária ártatlan, illetőleg, hogy az 1 hónapi börtönben való tartózkodásával már meglakolt azért, hogy engedett a csábításnak és házasságon kívüli kapcsolatot létesített - azt kérte a bíróságtól, hogy a szolgálóleányt engedje szabadon.184 Szombathely Város Büntetőtörvényszéke aznap, tehát 1830. július 31-én meghozott ítéletében - lényegében a védelemnek adott igazat, amikor - kimondta, hogy a tárgyalás során elhangzottak, a tanúvallomások és a sebészi szakvélemény alapján a Czelinger Mária ellen felhozott vádak nem igazolódtak be, ugyanakkor a lánynak szemére rótta feslett életmódját, továbbá azt, hogy halvaszületett csecsemőjét 3 napig nem temettette el. Utóbbiakat illetően a börtönben eltöltött 1 hónapnyi időt elegendő büntetésnek tartva, amellett, hogy kötelezte a börtönben való tartásával összefüggésben felmerült költségek megfizetésére, elrendelte szabadlábra helyezését, de előírta, hogy térjen vissza születési helyére, Keszthelyre.185 így azután a tárgyalás végeztével Czelinger Mária elhagyhatta a városi börtönt, de távoznia kellett Szombathelyről is. A SZALAI ERZSÉBET ELLENI PER - 1845 Nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy az 1815. március 28-án Apátiban (ma: Gencs- apáti) megkeresztelt, római katolikus Szalai Erzsébet186 szolgálóleány mikor került Szombathelyre, annyi azonban biztos, hogy Hegedűs Ferenc kocsissal házasságon kívül folytatott kapcsolatából két gyermek született, akik emiatt anyjuk vezetéknevét viselték: Mihályt 1839. szeptember 16-án, Erzsébetet 1843. június 26-án keresztelték meg.187 Szalai Erzsébet meglehetősen szerény körülmények között élt, és emiatt egyik gyermekét sem tudta eltartani: a nagyobbikat a Szombathelyen, a Nagykar utcában, Biácsi Antalnál lakó Magyar János és neje - nem lévén saját gyermekük - vette magához, a kisebbiket pedig átmenetileg a szőlősi (Gyöngyösszőlős, ma: Szombathely) kanász fogadta be.188 Az 1840-es évek közepén Szalai Erzsébet szintúgy Biácsi Antal házában lakott, és Nagy Antalnál valamint egy közelebbről meg nem nevezett francia nyelvtanárnál végzett ház körüli alkalmi munkából - takarításból, fahordásból és fűtésből - igyekezett megélni. Vallomása szerint 1844 októberének elején - valószínűleg azonban júniusban - ismét teherbe esett. Az apáról úgy nyilatkozott, hogy a gyermek „... a városi Pali csordásnál lévő]ános bojtártól lett, kiknek vezeték neveit nem tudom.”189 1845. március 24. - amely amúgy a Húsvét vasárnapot követő nap volt - este 6 óra után Szalai Erzsébet Biácsi Antal udvarán, a pajta mellett világra hozta gyermekét. Az ezt követő eseményeket 184 Uo. 185 Uo. 186 VaML Mft. Németgencs, r. k. kér. akv. 187 VaML Vas vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak gyűjteménye (továbbiakban: Vv. fel. akv.) Szombathely, r. k. kér. akv. 188 VaML Szvkt. TBp. fasc. 6. nr. 103. A Szalai Erzsébet elleni büntetőper iratai (továbbiakban: SzE Pir.). Permellékletek (továbbiakban: Pm.). „A”. Szalai Erzsébet vallomása. Szombathely, 1845. március 30. 189 Uo. 409
