Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében
tást tett Lukácsnénál - több alkalommal is nyíltan kijelentette, hogy a leány gyermeket vár. Ugyancsak a közte és a bába közötti rossz viszonyra hivatkozott a szolgálóleány akkor is, amikor Herovics azt a kérdést szegezte neki, hogy a miért tagadta le a gyermeke világrajövetelét követően megérkező és segíteni szándékozó bábának a szülés tényét. Az esküdt ekkor felszólította Prépost Évát, hogy hagyjon fel a tagadással, és részletesen mondja el, hogy a szégyentől való félelmében gyilkolta meg újszülött csecsemőjét. A szolgálóleány tagadta gyermeke megölését, és kijelentette, hogy fenntartja a korábban mondottakat. Végül Herovics egyrészt szóba hozta a csecsemő holttestének vizsgálatáról készült orvosi szakvéleményt, miszerint a kicsi belső szervei épek és egészségesek voltak, másrészt azt tudakolta Prépost Évától, hogy mikor tapasztalta, hogy a méhében lévő gyermek már nem mozog. A szolgálóleány az előbbi felvetésre azzal reagált, hogy a szóbanforgó orvosi megállapítástól függetlenül a gyermeke halva született,119 a második kérdésre la- konikus rövidséggel így felelt: „Azt megmondani nem tudom.”120 A szolgálóleány elleni per Szombathely Város Büntető Törvényszéke 1829. május 11-én megtartott ülésén kezdődött meg, ám még ugyanezen a napon, az eljárás megindítását megelőzőleg az Operintben lakó Horváth Józsefné Horváth Katalin - akinél Prépost Éva gazdasszonya a leányt a gyermekágy idejére el kívánta helyezni, és aki e kérést kereken visszautasította - szóbeli vallomást tett. Ennek során részletesen beszámolt mindazon eseményekről, amelyek március 21 -én Éukács Dánieléknál, illetőleg szolgálóleányuknál történtek. E vallomásból tudjuk, hogy Horváthné - látva, hogy Prépost Éva hamarosan szülni fog - személyesen hívott bábát, ám még azt megelőzőleg, miután Éukácsnéval együtt tapasztalták, hogy Prépost Éva ágya csupa vér, kérdőre vonták őt. A leány kitérő választ adott, illetőleg arra hivatkozott, hogy valószínűleg menstruál. Horváthné ugyancsak mindenre kiterjedően számolt be arról is, hogy a vele együtt megérkező bába miután megvizsgálta Prépost Évát és azt tapasztalta, hogy hüvelyéből köldökzsinór lóg ki, arról kérdezte, hogy hova tette megszült csecsemőjét. Az oktalanul tagadó válasz után a más elfoglaltsága miatt távozó bába azt javasolta Lukácsnénak és Horváthnénak, hogy ne hagyják felügyelet nélkül Prépost Évát, és várják meg, amíg a méhlepény is világra jön. Lukácsné Horváthnét kérte meg ennek végrehajtására, aki rövid idő után jelezte Lukácsnénak, hogy a szolgálóleány a méhlepényt egy ruhába csavarva el akarja rejteni. Ekkor a két asszony nekilátott, hogy megkeresik a közben konokul tagadó anya újszülött gyermekét. Horváthé vallomása őrizte meg, hogy végül nem ők találták meg gyermeket, hanem annak egy szennyes köténybe csavart holttestét Prépost Éva a kályhaszegletből a földről felemelve mutatta meg nekik.121 A Prépost Éva elleni 1829. május 11-én megkezdődött perben a vádat Szabó Sándor városi ügyész képviselte, míg a védői teendőket Szenczy Imre városi alügyész látta el. A hat tagból álló bírói testületben az elnök, Kocsóczy Ferenc, Vas vármegye táblabírája mellett még egy vármegyei táblabíró és négy szombathelyi belsőtanácsos foglalt helyet. 119 VaML Szvkt. TBp. PÉ Pír. Pm. „A”. Prépost Éva vallomása. Szombathely, 1829. március 24. 120 Uo. 121 VaML Szvkt. TBp. PÉ Pir. Pm. „C”. Horváth Józsefné Horváth Katalin tanúvallomása. Szombathely, 1829. május 11. 396
