Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében
a csecsemőgyilkosság vádja alól, ám a szülés tényének eltitkolásáért és újszülött gyermeke holttestének gyanús körülmények között történt elrejtéséért - figyelemmel korábbi jó magaviseletére, fiatal korára, és annak reményében, hogy jó útra képes és hajlandó térni - az ítélethirdetéstől számított 2 évi, heti 2 napi, kenyéren és vízen eltöltendő böjtöléssel és közmunkával nehezített börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet indoklásában szerepelt, hogy a büntetési tételek közül a testi büntetést azért maradt ki, mert az orvosi szakvélemény szerint a szolgálóleány azzal nem volt sújtható.109 Nehezen érthető és magyarázható, hogy Szombathely Város Büntetőbírsága- jóllehet a vád nevében Tóth Imre nyíltan utalt azokra - miért nem óhajtotta a perrel, pontosabban Németh Mária második teherbeesésével kapcsolatos, és nem csak közel 2 évszázad múltán feltűnő, 1821-ben pedig minden bizonnyal szóbeszéd tárgyát képező gyanús körülményeket teljes egészében tisztázni. A Szlávicsné Józsefné eredeti vallomásában megemlített homályos elem - miszerint „... ezt sem tette volna, ha más nem lett volna oka .. .”110 - egyértelműen egy olyan ismeretlen személyre utal, aki befolyásolhatta a leányt, és akinek személyét éppen ezért okvetlenül szükséges lett volna azonosítani. Ehhez járult még, hogy nem hallgatták ki sem Martinkovics Jánost, sem pedig feleségét, akik pedig nap mint nap láthatták és tapasztalhatták a szolgáló- leányon bekövetkező változásokat. Mindezek együtt, kiegészülve egyrészt azzal, hogy- amint azt a szolgálóleány vallomása tartalmazta - a kisgyermek születése idején a nagybeteg Martinkovicsné már szükségletei elvégzésére sem tudta elhagyni a házat, másrészt azzal az egészen szokatlan ténnyel, hogy Németh Mária első, az ő vezetéknevével megkeresztelt fiát alig 2,5 hónapos korában bekövetkezett halálakor nem saját, hanem keresztapja vezetéknevével anyakönyvezték, aki nem volt más, mint saját gazdája, tovább növelik annak gyanúját, hogy Martinkovics József lehetett Németh Mária egyik vagy esetleg mindkét gyermekének apja. A PRÉPOST ÉVA ELLENI PER - 1829 Prépost Éva, a Felsőmesteriben (ma: Mesteri) született 23 éves, evangélikus vallású,111 vagyontalan hajadon - aki Hann József Szombathelyen, a Forró utcában lévő házában lakó Lukács Dániel családjánál szolgálóleányként állt alkalmazásban - 1828 júniusának végén terhes lett. Gazdasszonya 1829. március 21-én reggel, miután feltételezte, hogy a leány hamarosan szülni fog, magához hívatta az Óperintben (ma: Szombathely) lakó Horváth Józsefné Horváth Katalint, és arra kérte, hogy a gyermekágy idejére vegye magához a leendő kismamát. Horváthné arra való hivatkozással, hogy a püspökség tulajdonát képező birtokon nem lakhat olyan másállapotban lévő nő, aki nincs férjnél, visszautasította Lukácsné kérését.112 109 VaML Szvkt. TBp. NM Pir. Pjkv. Szombathely, 1821. június 18. 110 VaML Szvkt. TBp. NM Pir. Pm. „C”. Szlávics Józsefné Deli Erzsébet tanúvallomása. Szombathely, 1821. június 15. 111 VaML Mft. Celldömölk, evangélikus kér. akv. 112 VaML Szvkt. TBp. fasc. 5. nr. 69. A Prépost Éva elleni büntetőper iratai (továbbiakban: PÉ Pir.). Permellékletek (továbbiakban: Pm.). „C”. Horváth Józsefné Horváth Katalin tanúvallomása. Szombathely, 1829. május 11. 393
