Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében

Spitzer Mihályné tanúként való meghallgatását az indokolta, hogy családjával annakidején a Kó'szegi utcában, Velinger István házában, csaknem szemben lakott Martinkovicsékkal,100 akiknek leánya az ő első, Raffai Györggyel kötött házasságából származó leányát tanította hímezni, amelynek következtében az asszony megfordult Martinkovicséknál, ráadásul ismerte Németh Máriát is. Spitzerné elmondta, hogy az újév táján észrevette, hogy Németh Máriának feltűnően megnőtt a hasa, ám nem kér­dezett rá annak okára, hozzátéve, hogy a szolgálóleány nem titkolta állapotát. Spitzerné azt is kijelentette, hogy Martinkovicsé egyik leánya az ő leányának elmondta, hogy édesanyjuk nem engedi meg Németh Máriának, hogy - miként az előző terhességének végén - az náluk szülje meg gyermekét.101 A két asszony kihallgatása és tanúvallomásának rögzítését követő 3. napon, 1821. június 18-án egyrészt folytatódott Szombathely város büntetőtörvényszéke előtt a Németh Mária elleni per, ám még annak megkezdődése előtt Pfaff Sebestyén, Vas vármegye fősebésze megvizsgálta a vádlottat, és írásos szakvéleményében azt rögzítette, hogy a szolgálóleány rossz egészségi állapota, kiváltképpen pedig méhének betegsége miatt testi fenyítéssel nem sújtható.102 A tárgyaláson először a felperes kapott szót. Tóth Imre azonnal támadásba lendült, és fenntartva korábbi álláspontját ismételten azzal vádolta meg Németh Máriát, hogy megszült egészséges csecsemőjét saját kezűleg ölte meg oly módon, hogy a titokban meg­szült kisgyermeket a pöcegödörbe dobta.103 104 A városi ügyész ezután Szlávics Józsefné vallomásában foglaltakra hivatkozva hangsúlyozta, hogy a szolgálóleány által nem sokkal letartóztatását követően elmondot­tak szerint a vádlott „... az bézáro[d]tatásának és elkövetett ros[sj? cselekedetének más volt az oka és biztatója, akit is kinyilatkoztatni szükséges Ezért Tóth Imre bemutatta és meghitelesíteni kérte Szlávics Józsefné és Spitzer Mihályné tanúvallomásait, és azt kérte, hogy szembesítsék Németh Máriát az előbbi vallomás tartalmával. Emellett a Spitzer Mihályné által elmondottak alapján a városi alügyész szemére vetette a vádlottnak, hogy ha széles körben ismert volt terhessége, akkor miért igyekezett a szülést titokban tartani, és miért nem gyakorolta anyai kötelességét. Végül a vád képviselője kijelentette, hogy - miután egyértelműen bebizonyoso­dott, hogy Németh Mária kegyetlenül meggyilkolta újszülött gyermekét - a már előzőleg indítványozott halálbüntetés kimondását kéri.105 Ezt követően felolvasták a két tanú vallomását, akik közül Spizerné változtatás nélkül hagyta jóvá a 3 nappal korábban elmondottakat,106 Szlávicsné azonban azzal egé­szítette ki vallomását, hogy a leány elmondása szerint őt Martonkovics József azzal vi­100 VaML Al. 1819/1820-1848/1849.; VaMLSzkt. 1857., Szkpp. 1857. 101 VaML Szvkt. TBp. NM Pir. Pm. „D”. Spitzer Mihályné Holbán Erzsébet tanúvallomása. Szombathely, 1821. június 15. 102 VaML Szvkt. TBp. NM Pir. Pm. „NB”. Pfaff Sebestyén szakvéleménye. Szombathely, 1821. június 18. 103 VaML Szvkt. TBp. NM Pir. Pjkv. Szombathely, 1821. június 18. 104 Uo. 105 Uo. 106 VaML Szvkt. TBp. NM Pir. Pm. „D”. Spitzer Mihályné Holbán Erzsébet tanúvallomása. Szombathely, 1821. június 15. 391

Next

/
Thumbnails
Contents