Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében
A szolgálóleány vallomásának és az orvosi szakvélemény meghitelesítése - amelyek során mind a vádlott, mint pedig a vármegyei fősebész teljes egészében és változtatás nélkül fenntartották az általuk elmondottakat, illetőleg leírtakat95 - után a védelem kapott szót. Ritter József beszéde első részében cáfolni igyekezett Németh Mária feslett életvitelét és erkölcstelen mivoltát, megemlítve egyrészt, hogy előző gyermekét is megszülte, aki azonban sajnálatos módon meghalt, másrészt pedig kiemelte, hogy csendes visszahúzódó életet élt, és a törvénnyel soha sem került összeütközésbe. A védő a szolgálóleány ismételt teherbeesését esendősége következményének mondta, és azzal érvelt, hogy ha a leány valóban rossz szándékú és kegyetlen anya lenne, akkor már az első gyermekét elpusztította volna. Ritter leszögezte, hogy Németh Mária sohasem titkolta terhességét, és gyermekét egyáltalán nem szándékozott megölni, majd a bekövetkezett eseményeket úgy rekonstruálta, hogy a halva született csecsemő véletlenül esett az árnyékszékbe, és miután semmilyen életjelet nem adott, anyja ezért nem tett lépéseket a mocsokból való kiemelése érdekében. Azt pedig, hogy ezek után a vádlott a szülés tényét miért nem hozta mások tudomására, a szolgálóleány szemérmességével magyarázta. Összegzésül a város ügyész - miután leszögezte, hogy miután nem bizonyosodott be, hogy Németh Mária megölte volna csecsemőjét - kérte, hogy őt bíróság nyilvánítsa ártatlannak.96 A tárgyalás e pontján a per elnapolták és csak 5 nappal később folytatták,97 amelynek okára az iratokban nem találtunk utalást, de a későbbi események alapján arra lehet következtetni, hogy ez a vád kérésére történt. Erre enged következtetni, hogy 2 nappal később Szlávics Józsefné Deli Erzsébetet és Spitzer Mihályné Holbán Erzsébetet tanúként hallgatták ki és vallomásukat természetesen írásban rögzítették is. Szlávicsné Józsefné - aki egy napszámos felesége volt, és aki Németh Mária első gyermekét dajkaságba adta - egyrészt elmondta, hogy miután a szolgálóleány még adósa volt 6 forint 30 krajcárral, és már Advent táján a malomban hallotta, hogy ismét terhes, felkereste őt és kérte, hogy egyenlítse ki tartozását. Németh Mária arra való hivatkozással kért haladékot, hogy nem kap fizetést, és ezért hamarosan máshol keres munkát, és majd akkor tud fizetni, másrészt pedig a tagadta, hogy másállapotban lenne. Amikor azonban Szlávicsné tudomására jutott, hogy Németh Máriát letartóztatták, a városi börtönhöz ment és az ablakon keresztül néhány szót váltott a leánnyal. Az asszony kérdőre vonta, és arról faggatta, hogy miként került a meglehetősen nehéz helyzetbe, és ki kényszerítette vagy bíztatta gyermeke megölésére.98 Szlávicsné vallomása következőket tartalmazta szolgálóleány reakciójáról: „Mári pedig vállát vonyintván, pirongottam, nem voltál kén[y]telen ezt cselekedni, sírással felelte, hogy ezt sem tette volna, ha más nem lett volna oka. Azután tovább nem beszélgethettem véle, mert több nézők odajöttek az ablakhoz-”99 95 VaML Szvkt. TBp. 52. NM Pír. Pm. „A”. Németh Mária vallomása. Szombathely, 1821. május 30., „B”. Pfaff Sebestyén szakvéleménye. Szombathely, 1821. május 29. 96 VaML Szvkt. TBp. NM Pír. Pjkv. Szombathely, 1821. június 13. 97 VaML Szvkt. TBp. NM Pir. Pjkv. Szombathely, 1821. június 18. 98 VaML Szvkt. TBp. NM Pir. Pm. „C”. Szlávics Józsefné Deli Erzsébet tanúvallomása. Szombathely, 1821. június 15. 99 Uo. 390
