Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében
[méhlepény] is hamar jött, nem volt szükséges a kögyöket elmet[s]zeni. Annakutána pedig az ámyékszékbűl kimenvén, bémentem a szobába, és más szomszéd szolgálóval fűért mentem,”48 Amíg a leány nem tartózkodott a házban, gazdasszonya felfedezte az árnyékszékben a vért és a bepiszkolódott pemetfát, és amikor Kónya Julianna visszatért, azonnal kérdőre vonta, egyre csak azt kérdezve tőle, hogy hova tette a megszült gyermeket. A leány először tagadott, ám Horváthné miután megvizsgálta annak melleit, számára már teljesen egyértelműnek tűnt a helyzet. Kónya Julianna végül bevallotta, hogy mi történt, és azt is, hogy mit tett a csecsemővel. Ekkor Horváth József két rabbal megkerestette és az árnyékszék mocskából kivetettette a holttestet, és ráparancsolt a leányra, hogy fiirössze meg azt, amelynek során világossá vált, hogy a csecsemő fiú. Kónya Juliannát még aznap letartóztatták, és a város tömlöcbe zárták.49 A kisgyermek holttestét átadták Kleppl János sebészorvosnak, aki vagy még aznap vagy másnap megvizsgálta, és fel is boncolta, majd tapasztalatait május 19-én kelt szakvéleményében rögzítette. Eszerint az egészséges és jólfejlett fiú csecsemő testén külsérelmi nyom nem látszott. Az elvégzett tüdó'próba egyértelműen azt mutatta, hogy a kicsi élve született, és halálát fulladás okozta. A Kleppl sebészorvos által írt szakvélemény tartalmát egy rövid németnyelvű záradékkal és aláírásával megerősítette Josef Bader, a Cs. kir. 48. gyalogezred tábori orvosa.50 Kónya Julianna kihallgatására és vallomásának írásban való rögzítése 1815. május 8-án történt meg, amely eseményen Könczöl Ferenc városbíró, Márkus György, Petrédy Károly, Persa Mihály és Tóth Imre belsőtanácsosok, utóbbi egyben városi alügyész, valamint Szenczi Vince külső tanácsos voltak jelen. A leány - aki magát a „... mintegy 23 esztendős .. ”5l-nek mondta, jóllehet már 25 is elmúlt - kifejezetten beszédesnek és őszintének bizonyult, és mintha csak nem érzete volna tette súlyát, semmilyen mentő vagy magyarázó körülményt nem hozott szóba.52 így nem titkolta azt sem, hogy előre eltökélte gyermeke megölését: „Én megvallom igazán, hogy azért mentem bé az ámyékszékbe, érezvén a gyermekszülés előtt való fájdalmakat, hogy ha gyermekem lesz, hadd essék le az árny ékszék gödribe, s így könnyen eltitkolhatom gyermekszülésemet."53 Mindez annál is kevésbé érthető, mivel a kihallgatáson a leány közölte, hogy 1815. március 8-án történt szabadulása előtt néhány nap híján 3 3/4 évig volt börtönben, mégpedig egy korábbi terhessége nyomán megszületett gyermekének megölése miatt.54 Mai kifejezéssel tehát visszaeső csecsemőgyilkos volt, és a nem mindennapi helyzetet megbonyolította, hogy az előbbiekből adódóan Kónya Julianna börtönbüntetésének ideje alatt esett másodszor teherbe. Mielőtt továbblépnénk a második gaztett és az annak nyomán megtartott büntetőper eseményeink felgöngyölítésében, röviden ismertetjük a Kónya Julianna által elkövetett első gyermekgyilkosság körülményeit és következményeit. 48 VaML Szvkt. TBp. KJ Pir. Pm. „A”. Kónya Julianna vallomása. Szombathely, 1815. május 8. 49 VaML Szvkt. TBp. KJ Pir. Pm. „A”. Kónya Julianna vallomása. Szombathely, 1815. május 8., „D”. Horváth József tanúvallomása. Szombathely, 1815. július 4. 50 VaML Szvkt. TBp. KJ Pir. Pm. „B”. Kleppl József szakvéleménye. Szombathely, 1815. május 19. 51 VaML Szvkt. TBp. KJ Pir. Pm. „A”. Kónya Julianna vallomása. Szombathely, 1815. május 8. 380
