Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Tilcsik György: Egy "ismeretlen" topográfiai leírás Magyarországról az 1820-as évek elejéről. Michael Kunits műve és Vas vármegyei adatai
beszámoljak, a gazdaságról való tudósítás ezúttal kimaradt a leírásból. Azért, mert megváltoztathatatlan alapelvem marad e mű esetében, hogy nem írok olyan dologról, amit magam nem láttam, nem tekintettem meg, nem jártam be, nem vizsgáltam át és nem próbáltam ki, és nem beszéltem meg azokat olyan emberekkel is, akik hely- és tárgyi ismeretekkel rendelkeznek."24 Kunits által az egyes objektumokról, településekről, személyekről stb. készített leírások hossza és ennélfogva részletessége is természetesen eltérő. A legrövidebb ismertetések nem érik el a két nyomtatott oldalt. Ilyen a Joseph Piesche Pest városi üvegkereskedőről, üvegmetszőről és vésnökről, a Joseph Thoma Budán lévő, országos privilégiummal rendelkező bőrgyáráról, a Pesten dolgozó Sámuel Lehnhardt akadémiai rézmetszőről, a Johann Christian Hassenstab pesti fűszer- és magkereskedőről, a Kehrer fivérek, Pesten működő, országos privilégiummal rendelkező bőrgyáráról, Joseph Cohner országos privilégiummal rendelkező szattyánbőrgyáráról, továbbá Batthyány Antalnak a Fejér vármegyei Nagyhantoson lévő, svéd rendszerű, háromemeletes magtáráról készült leírások. Nem sokkal haladják meg ezeket az újtelepítésű Fejér vármegyei faluról Hercegfalváról, a szintén Fejér megyében lévő szolgaegyházi birtokról, továbbá a két pesti nagykereskedő, Mautner és Guggenheim országos privilégiummal rendelkező olajfinomító üzeméről, a Franz Mayr, pesti fűszer- és magkereskedőről, a Matthias Soyka pesti bronzmegmunkáló mesterről, a Leopold Hoffman, pesti magkereskedőről, a Wolfgang Schwarz, szintén pesti lakatosmesterről, valamint Lorenz Dunaiszky, ugyancsak Pesten alkotó akadémiai szobrászról készült ismertetések.25 Ugyanakkor Kunits a legterjedelmesebb beszámolókat az uradalmakról, illetőleg földbirtokokról készítette, és miután értett is a mezei gazdálkodáshoz, a kiválasztott uradalmak, birtokok életéről általában alapos beszámolókat készített. Érdekesség, hogy a két leghosszabb leírás Vas vármegyei, nevezetesen a Batthyányak németújvári (ma: Güssing, Ausztria) és a ciszterci rend szentgotthárdi uradalmáról készült. Előbbi csaknem 23, utóbbi közel 25 oldal terjedelmű.26 Ezek mellett bőséges, 10 vagy annál több oldalnyi leírás olvasható a kötetben a Magyar Kamara apatini (ma: Apatin, Szerbia), a Batthyány Fülöp herceg (1781-1870) körmendi uradalmáról, a Császári Királyi Mezőhegyesi Ménesbirtokról, a benecés rend zalaapáti, Erdődy György gróf (1785-1859) gyepüfüzesi (ma: Kohfidisch, Ausztria), és vörösvári (ma: Rotenturm an der Pinka, Ausztria) uradalmairól.27 Érdekességként említjük meg, hogy harmadik leghosszabb, több, mint 18 nyomtatott oldalt kitevő leírás Joseph Andreas Preys Pesten lévő növény-nagykereskedését mutatja be.28 Az eddig említett uradalmak, földbirtokok, települések, személyek, berendezések stb. már pontosan mutatják azt a sokféleséget és változatosságot, amelyre Kunits nyilvánvalóan törekedett. Vitathatatlan tény azonban, hogy érzékelhető bizonyos lokális egyoldalúság is, amely a személyek esetében kétségtelenül a szerző szemére vethető: egyetlen olyan iparosról és/vagy kereskedőről vagy éppen művészről nem készített leírást, akik ne Pesten vagy Budán laktak volna. 24 Kunits, 1824. 148. p. 25 Kunits, 1824. 21-25., 98-99., 108-111., 122-123., 126-135., 152-155., 182- 184., 231-232., 282-284. p. 26 Kunits, 1824. 156-178., 188-212. p. 27 Kunits, 1824. 8-18., 35-45., 78-90., 112-121., 136-152., 249-265. p., 1 térk. 28 Kunits, 1824. 213-231. p. 37
