Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében
jelenlétekben.”28 E viszonylag egyszerű kijelentés egyik, látszólag nem igazán fontos része azonban nem felelt meg a valóságnak, ugyanis ez utóbbi gyermek nem 2, hanem több mint 3 évvel korában született meg, és 1811. április 17-én anyja vezetékneve mellé a György keresztnevet kapta, keresztszülei pedig János Mihály és neje, Schütz Anna voltak.29 Sorsáról semmit nem tudunk, miután anyja kihallgatásakor arra nem kérdeztek rá. A helyzet pontos tisztázása érdekében a letartóztatott leányanya mellett természetesen megtörtént a számbajöhető tanúk kihallgatása is, akik között érdekes módon Szabó Anna szülei - közöttük elsősorban az apa, aki testközelben tartózkodott a leányához, amikor az megszülte gyermeket - nem kaptak helyet. Groskamp Ignác, a Szabóékhoz bekvártélyozott katona 1814- június 25-én két városi belső, valamint egy külső' tanácsos jelenlétében felvett vallomásában egyértelműen állította, hogy bár ő maga is abban a szobában tartózkodott, ahol és amikor Szabó Anna világra hozta leányát, ám abból semmit nem vett észre.30 A bábaasszony, János Mihályné Schütz Anna és Szabó István legénye, Csollán Teklics Ferenc kihallgatására június 25-én került sor. Györkösné vallomásából újabb részletek kerültek napvilágra arról, hogy Szabó Anna igyekezett ugyan félrevezetni őt, de bába gyakorlott szeme pillanatok alatt felfedezte, hogy valójában mi történt. A bába elmondta, hogy miután rövid keresés, többek között két ágy alapos átvizsgálása után, az ágy alatt egy piszkos ruhadarabba csavarva megtalálta kisleány holttestét és a méhlepényt,31 a következő szavakat intézte a leányhoz: a „Lá[s]d, te szajha, nem gyermek ez, és kié?"32 Szabó Anna ekkor látszólag nagyon megijedt, és azzal védekezett, hogy a gyermek halva született. Ezután Györkösné vizet kért és megfürösztötte, majd pedig Anna névvel megkeresztelte az élettelen kisleányt, végül pedig betakarta, és intézkedett a vármegyei orvos értesítéséről, majd meghagyta Szabóéknak, hogy ne nyúljanak a holttesthez, amíg a z orvos meg nem érkezik. János Mihályné vallomása az addigiakhoz képest semmilyen újdonsággal nem szolgált. Kijelentette, hogy nem lévén jelen a szüléskor, nem tudja megmondani, hogy élve vagy halva született-e a kisleány. Gyermeksírást sem hallott, és senki sem tett említést arról a házban, hogy csecsemőt valaki megölte volna. Ugyanakkor megerősítette, hogy személyesen ott volt Szabó Anna első gyermekének megszületésekor, és ő lett a kicsi keresztanyja. Megemlítendő, hogy - tévesen - ő is azt állította, hogy az első gyermek, vagyis Szabó György, 2 évvel korábban jött a világra. Csollán Ferenc csizmadialegény azt vallotta, hogy június 15-én reggel, amikor Szabó Anna rosszul lett és jajgatott, ő bement hozzá a szobába, majd pedig odahívta Szabó Istvánt és nejét is. Hiába szólítgatták a síró és jajveszékelő leányt, mígnem az apja nyakába csimpaszkodva hatalmasat ordított. A csizmadia ekkor feleségét előbb a borbélyhoz, majd pedig orvosért küldte, mivel előbbi nem volt hajlandó eljönni. Emellett Csollán Ferenc úgy nyilatkozott, hogy - jóllehet gyakran dolgozott vele együtt - nem vette észre, hogy gazdája leánya gyermeket vár, és azt sem konstatálta, hogy rosszulléte 28 Uo. 29 VaML Mft. Szombathely, r. k. kér. akv. 30 VaML Szvkt. TBp. SzA Pir. Pm. „1”. Grosskamp Ignác tanúvallomása. Szombathely, 1814. június 25. 31 VaML Szvkt. TBp. SzA Pir. Pm. „2”. Györkös Ferencné Leopold Anna, János Mihályné Schütz Anna és Csollán Ferenc tanúvallomása. Szombathely, 1814. június 27. 32 Uo. 376
