Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Tilcsik György: Egy "ismeretlen" topográfiai leírás Magyarországról az 1820-as évek elejéről. Michael Kunits műve és Vas vármegyei adatai

Königreiches Ungarn und seiner einverleibten Provinzen. In Bezug auf die Landes- und Volkskultur, Oeconomie, Industrie, Künste, Handlung, Manufacturen und Gewerbe. Durch eigene Forschungen und practische Untersuchungen auf Reisen bearbeitet, und mit Rückblicken auf die Vorzeit nach dem gegenwärtigen Zustände dargestell von Michael von Kunits k. k. pensionirten Professor címet - amely magyarra fordítva így hangzik: A Magyar Királyság és a hozzátartozó tartományok topográfiai leírásai. A föld- és a népművelésre, a gazdaságra, az iparra, a művészetekre, a kereskedelemre, a manufaktúrákra és a kézművességre vonatkozólag. Nemes Kunits Mihály cs[ászári] k[irályi] nyugalmazott professzor utazásain folytatott saját kutatásai és gyakorlati vizsgálatai, valamint a korábbi időkre való visszatekintés alapján a jelenlegi állapotok szerint. - viselő, az ajánlást, a laudációt és rövid elöljáró beszédet leszámítva, 284 oldal terjedelmű könyv Pesten, Ludwig Länderer Edlen v[on] Füskút, azaz nemes füskúti Länderer Lajos nyomdájában készült, és címlapjáról még további két fontos információ olvasható le: egyrészt, hogy a kézbevett kötet a címmel jelzett mű első darabja, másrészt pedig abban egy topográfiai térkép is helyet kapott.

Az alig egy oldal elöljáró beszédből azt is megtudta az érdeklődő olvasó, hogy a kötethez eredetileg egy, a megjelentnél sokkal hosszabb, egészen pontosan három nyomdai ív terjedelmű, alapos előszó készült, amelyben a szerző részletesen kifejtette az egész mű tartalmát, célját, szándékát, törekvését és alapelveit. Kunits egyúttal közölte, hogy ez a bevezető az első kötet elháríthatatlan akadályok miatt késve indult nyomatása miatt a második kötet végén kap helyet, és annak érdekében, hogy az első rész az előírt és tervezett határidőre megjelenjen, néhány további, már elkészült rész is kimaradt a könyvből, és ezek ugyancsak a második kötetben látnak napvilágot. A szerző ugyanakkor kifejezte reményét, hogy az olvasók számára így is egyértelműen kiderül a mű célja és szándéka.

Művét Kunits vásonkői Zichy János grófnak (1777-1830), földbirtokosnak, császári és királyi kamarásnak ajánlotta, akit a tudományok, a művészetek és a műízlés barátjának, tisztelőjének és ápolójának, egyben a földművelés buzgó támogatójának nevezett. Kissé cirkalmas köszöntőjében Kunits így summázta műve fő célját: „Ha az intellektuális műveltség szép virágait Magyarországon és a hozzátartozó tartományokban értelmes és érdemes választással szedjük, szellemi művelődésünk és irodalmunk érett gyümölcseit illően összegyűjtjük, az ország nyilvános és magánintézeteinek állapotát és a földművelésre valamint a nemzeti műveltségre gyakorolt tényleges hatásukat valóságosan ábrázoljuk, az országban lévő sok, nagy, szép, remek ültetvényeket megérdemelt módon megismertetjük; a gazdaság ágaiban [tevékenykedő] sok, jó, kitűnő, példás, okszerű mezőgazdasági és ipari üzemet kiemeljük, és azok megfelelő, szerencsés következményeit szemléletesen ábrázoljuk: így a még hátramaradó hazafiakat annak követésére serkenti, és a külföldiek hazánkkal szembeni előítéletei a pontos ismeretek és meggyőzés révén megszűnnek; [és] többé már nem lesz ismételhető a szemrehányás: »Magyarország a műveltségben még nagyon mesze hátul van!«”19 Ugyanakkor szembetűnő, hogy az igazán meleghangú ajánláson és a tiszteletteljes köszöntőn kívül Kunits Zichy János - aki sajnos nem tudjuk milyen módon, de nyilvánvalóan támogatta a kötet megjelenését - mecénási tevékenységéről, a korszerű földművelés érdekében kifejtett munkásságról, illetőleg egyetlen uradalmáról nem tett említést az első kötetben, hanem 19 Kunits, 1824. IX-XI. p.

34