Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Melega Miklós: Holttetem a víztoronyban? Az 1908. évi szombathelyi tífuszjárvány "mellékhatásai"
A kötinyelmú'sködők A kétségbeesők tábora mellett ellenkező magatartásformák is feltűntek. Olyanok is akadtak, akik kellő ismeretek hiányában, vagy mentalitásukból fakadóan félvállról vették az eseményeket, és továbbra is forralatlanul itták a csapvizet, a falusi tejet, illetve fogyasztották a nyers zöldségeket.58 A sajtó képviselői igyekeztek felhívni a városlakók figyelmét e felelőtlen magatartás veszélyeire: „Nagyon sok olyan ház van, melynek lakói nem tudják felfogni a baj komolyságát és semmi gondot sem fordítanak az óvintézkedések megtételére.”59 Amikor később a járvány súlyosbodása miatt a város elrendelte a vízvezeték lezáratását, akadtak olyan házak, ahol a lakók ellenszegültek a rendelkezésnek, és nem engedték be a szerelőket otthonaikba. Az engedetlenekkel szemben több esetben a karhatalom bevetésére is szükség volt.60 „Az Isten szerelmére, csak nem állíthat a város minden házba, minden konyhába, fürdőszobába ... egy-egy szuro- nyos rendőrt, vagy csendőrt, hogy éjjel, nappal minden embert ellenőrizzen, ... hogy akár kényelemből, akár ostoba és vétkes nemtörődömségből ne használja a vízvezeték fertőzött vizét semmiféle célra.”61 - fakad ki egy vezércikk írója. „Mert ne tessék ám azt elhinni, hogy az a ki azzal dicsekszik - Hányán voltak ilyenek is! - hogy neki nem árt a víz, azért is issza, hogy semmitől nem fél, hogy az ilyen ember bátor volna. Nem, aki ezt cselekszi, az könnyelmű és meggondolatlan ember, aki keservesen megfizet ostoba vakmerőségéért.”62 Ezzel az ítélettel még a város tiszti főorvosának, Alexy Emilnek (1844-1932) is szembe kellett néznie, aki - a vezetékes víz tisztaságába vetett bizalmát demonstrálandó, egyúttal a helyzet komolyságát bagatellizálva - a kávéházban a nyilvánosság előtt tüntető módon vizet kért és ivott a kedélyek megnyugtatására, másokat is hasonló magatartásra bátorítva ezzel.63 Alexy - a tekintélyes szakember magabiztos higgadtságával - még az áprilisi tömeges megbetegedések idején is azt hangoztatta, hogy „... a járványt nem kell olyan nagyon felfújni, amint azt sokan teszik.”64 A drámai helyzetben egyeseknek még viccelődni is kedve támadt. Amikor a rendkívüli városi közgyűlésen a helyzet súlyosságát, és a polgárság nehézségeit mélyen átérző képviselő, Deutsch Tivadar (1871—?) felelősségérzettől áthatva nagy ívű beszédében éppen azt ecsetelte, hogy a vezetékes víz minőségének folyamatos ellenőrzésére bakteriológiai állomást kellene létesítenie a városnak, nehogy a lakosság fertőzött vizet legyen kénytelen inni, dr. Stirling József (1848-1913). városi képviselő ékelődve közbevetette javaslatát, hogy megelőzésként az emberek inkább „igyanak bort!"65 Valószínűleg a megszólaló maga sem sejtette, hogy humorosnak szánt megjegyzése a feszültségterhes légkörben mekkora vihart kavar. A krónikás a további eseményeket így örökítette meg: „Erre a szomorú alkalomhoz épen nem illő viccre óriási felháborodás tört ki a képviselőkből.”66 58 A falra hányt borsó. = Vvm., 1908. ápr. 18. 1. p.; Harc a tífusz ellen. = SZÚ, 1908. ápr. 26. 1. p. 59 Fertőtlenítés. = SZFÚ, 1908. ápr. 18. 1. p. 60 Óvóintézkedések. = SZFÚ, 1908. ápr. 26. 1-2. p.; Hova jutunk? = SZFÚ, 1908. ápr. 29. 1. p.; A szombathelyi tífuszjárvány. = SZÚ, 1908. ápr. 26. 4- p. 6* A járvány és a közönség. = SZFÚ, 1908. ápr. 26. 1. p. 62 A járvány elleni védekezés hiányai. = SZFÚ, 1908. máj. 5. 1. p. 63 Kezdődik a leszámolás. = Vvm., 1908. aug. 13. 1. p. 64 A szombathelyi tífuszjárvány. = SZÚ, 1908. ápr. 19. 4. p. 65 Rendkívüli közgyűlés a városnál. = SZÚ, 1908. ápr. 19. 5. p. 66 Rendkívüli közgyűlés a városnál. = SZÚ, 1908. ápr. 19. 5. p. 346
