Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Melega Miklós: Holttetem a víztoronyban? Az 1908. évi szombathelyi tífuszjárvány "mellékhatásai"
A ködös, lucskos idő ellenére sokan bandukoltak ki a víztoronyhoz, hogy megnézzék a csodát. Ott vannak a búvárok, ott van még Horváth Laczi holtteste is. Holnap bonczolják s ott kell lenni a bonczolásnál mindenkinek, aki tud a nagy szenzációról. ... Csodás egyértelműséggel beszélt ezekről a dolgokról... minden halandó széles e városban. Mindenki tudott újabb részleteket. ... Komoly polgárok mentek panaszkodni a polgármesterhez, hogy ez már mégiscsak hallatlan dolog. Ilyen slendrián módon kezelik a vízvezetéket?”34 Közben az a hír járta, hogy .. a hatóság titkolja a dolgot szigorúan utasította közegeit, hogy senkinek a kínos fölfedezésről ne szóljanak, nehogy a közönség rémületét fokozzák s esetleg a vízvezetéki víz iránt undort támasszanak.”35 A polgármester a rendőrséghez fordult az ügyben, amelynek vizsgálata kiderítette, hogy a holttesttel kapcsolatos történet csak a fantázia szüleménye, azaz minden valóságalapot nélkülöző kitaláció.36 Mindezt .. valami tifuszos beteg találhatta ki lázálmában”37 - sommázta véleményét ironikusan az újságíró. Az alaptalan pletyka terjedése kihatásait illetően mégsem volt annyira ártalmatlan, mint azt első közelítésre gondolhatnánk, hiszen az elbizonytalanodó lakosság napokig nem mert vezetékes vizet inni, és inkább ráfanyalodott a kútvízre, holott akár a fertőzött kutak is a kórokozók melegágyai lehettek.38 A rémhír továbbélésében rejlő veszélyeket felismerve Brenner Tóbiás polgármester fontosnak tartotta, hogy maga is megnyilatkozzon a kérdésben. Közleményt adott ki „... a már közszájon forgó koholmányokat megcáfolandó ...”39, a kedélyek megnyugtatása érdekében. Tájékoztatta a lakosságot, hogy a rendszert átvizsgáltatták, felnyittatták a lezárt víztornyot, sőt a vízgyűjtő kutakat is, és mindent tisztán találtak. Végezetül megállapította, hogy csak „... lelkiismeretlen és rosszakaratú lélek talált ki és terjesztett a városban”40 ilyen pletykát. A történet azonban ezzel még nem ért véget, a második felvonás hátra volt. Az oszladozó vízi hulláról szóló história ugyanis rendkívül jól eladható exportcikknek bizonyult, és néhány hónappal később - a járvány tetőpontján - az újabb elemekkel gazdagított lidérces történetet a szenzációéhes bulvársajtó felkapta és világgá röpítette. A Kronstádter Zeitung című német nyelvű brassói (ma: Bragov, Románia) lap 1908. május 15-i számában tényként tudósított a szombathelyi víztoronyban talált hulláról, és a kitalált történetet valóságként tálalva olvasóinak, még a szombathelyiek számára is újdonságnak számító, további ismeretlen részletekkel szolgált: „Szombathelyen néhány héttel ezelőtt a vízvezetéki csatornákban egy feloszlásnak indult hullát találtak. A testből már csak a csontok egy része volt meg, a hús a vízvezetéki csőbe került. A püspök titkára fedezte fel a víz romlott voltát; amidőn egy darabka czukrot akart egy pohár vízben megnedvesiteni. Ekkor néhány úszó szálat vett észre a vízben, amire a poharat kíürtette. A második pohár vízben szintén voltak szálak; aminek alapján aztán megtörtént a bejelentés. A vizsgálat aztán kiderítette, hogy a hulla alkatrészei a vízvezeték csöveiben úszkálnak. Ez a mindennapi tífusz megbetegedések okát is megmagyarázza.”41 A lap azzal zárta tudósítását, hogy a járvány miatt a városban a halál34 Holttetem a víztoronyban. = Vvm., 1908. jan. 21. 2. p. 35 Kósza hirek a városban. = SZFÚ, 1908. jan. 21. 2. 2. 36 Uo. 37 Holttetem a víztoronyban. = Vvm., 1908. jan. 21. 2. p. 38 Uo.; Tifusz Szombathelyen. = SZÚ, 1908. jan. 26. 4- p. 39 A vízvezetéki víz egészséges. = SZFÚ, 1908. jan. 23. 1-2. p. 40 Uo. 41 A csepregi rágalmazó. = Vvm., 1908. máj. 21. 2. p. 342
