Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Melega Miklós: Holttetem a víztoronyban? Az 1908. évi szombathelyi tífuszjárvány "mellékhatásai"
„Minthogy kétségtelen, hogy a vízvezeték idézte elő a tífuszjárványt, a polgármester szigorúan elrendelte, hogy a vízvezeték vizét senki se élvezze.”" A járvány azonban az intézkedés ellenére sem szűnt meg azonnal, még jóval a vízvezeték lezárása után is történtek megbetegedések.11 12 A vízvezeték feltételezett szennyezettsége mellett az illetékesek azzal az alternatívával is számoltak, hogy esetlegesen a tejárusok, illetve a faluról behozott felvizezett tej, a mosatlan zöldségek fogyasztása, vagy a nem kellő higiéniával kezelt egyéb élelmiszerek terjeszthették a fertőzést. Mások a házi kutak vizének ivásából eredő veszélyekre hívták fel a figyelmet, tekintettel arra, hogy a vízvezeték gyanúba keveredése miatt sokan visz- szatértek az évek óta használaton kívül álló, állott vizű kutak használatára.13 Sohasem sikerült valójában minden kétséget kizáróan kideríteni, hogy pontosan mi, illetőleg milyen tényezők összejátszása váltotta ki a pusztító járványt, de a gyanú árnyéka legnagyobb részt a vezetékes vízre vetült. Ennek nyomán történhetett meg aztán, hogy a vízmű emblema- tikus épülete, a város nyugati részén, a Szent István park feletti domboldalon magasodó víztorony - mint Pilátus a krédóba - az események középpontjába került. A VÁLASZREAKCIÓK Hatósági szigor A vármegyei és városi vezetés bürokratái a hatóságoktól kötelezően elvárt határozottsággal és komolysággal, a lakosság felé higgadt magabiztosságot sugározva tették a dolgukat, és hozták meg azokat az intézkedéseket, amelyektől a tífusz terjedésének megállítását remélték. Tevékenységük kiterjedt a járvány okainak felkutatására, és a betegellátás megszervezésére. A lakosságot a védekezés módozatairól felvilágosító-kampánnyal tájékoztatták, a fertőzés terjedésének megakadályozására szigorú rendszabályokat vezettek be. 1908 januárjában Herbst Géza (1864-1938) alispán adott ki rendeletet a fertőtlenítésről, a tífusz elleni védekezés szabályairól. A szaporodó megbetegedések miatt ezzel egy időben ülést tartott a város közegészségügyi bizottsága, már csak a városban keringő rémhírek miatt is. Brenner Tóbiás (1850-1919) polgármester ugyanekkor sajtóban is közzétett nyilatkozattal próbálta nyugtatni a kedélyeket, a vízvezeték alaptalan meggya- núsítása és a kútvíz fogyasztása ellen érvelve. Az újságolvasók dr. Mezihradszky Kálmán (1851-1926), vármegyei tiszti főorvos terjedelmes ismeretterjesztő tanulmányából is tájékozódhattak a tífusz fertőzés okairól és a betegség természetéről.14 1908 áprilisában, amikor a járvány igazán kitört, és tömeges megbetegedések jelentkeztek, a közegészségügyi bizottság - a polgármester elnökletével, a vármegyei és a városi tiszti főorvosok részvételével - rendszeresen összeült az újabb fejlemények, és szükséges 11 Lezárták a vízvezetéket. = SZFÚ, 1908. ápr. 22. 3. p. 12 A tífusz. = SZFÚ, 1908. jún. 5. 2. p.; jún. 10. 2. p. 13 A tanács a tífusz ellen. = Vvm., 1908. jan. 10. 3. p.; A szombathelyi tifuszmegbetegedések. = Vvm., 1908. jan. 15. 2. p.; Védekezés a tifusz ellen. = Vvm., 1908. jan. 16. 2. p.; Védekezzünk a tífusz ellen. = SZU, 1908. jan. 19. 7. p.; A közegészségi bizottság ülése. = Vvm., 1908. jan. 21. 1. p.; A falusi tej ellen. = Vvm., 1908. jan. 21.2. p.; Holttetem a víztoronyban. = Vvm., 1908. jan. 21.2. p.; Mi az oka a tífusznak? = Vvm., 1908. jan. 30. 2. p.; A tejvizsgálat eredménye. = SZU, 1908. febr. 2. 8. p.; Védekezés a tífuszjárvány ellen. = Vvm., 1908. febr. 14. 4- p.; A falra hányt borsó. = Vvm., 1908. ápr. 18. 1. p.; Memorandum a tífuszról. = Vvm., 1908. máj. 5. 1. p. 14 A szombathelyi tifusz. = SZFÚ, 1908. jan. 21. 2. p.; A vízvezetéki víz egészséges. = SZFÚ, 1908. jan. 23. 1-2. p.; Védekezés a tifusz ellen. = SZFÚ, 1908. jan. 26. 1-2. p. 338
