Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Tilcsik György: Egy "ismeretlen" topográfiai leírás Magyarországról az 1820-as évek elejéről. Michael Kunits műve és Vas vármegyei adatai
Bánovce nad Bebravou, Szlovákia) született. A trencséni (ma: Trencín, Szlovákia) piarista iskola után tanulmányait a Pozsony vármegyei Szencen (ma: Senec, Szlovákia) lévő katonai intézetben folytatta, ahol hamar kiderült, hogy érzéke és tehetsége van a tanításhoz: német nyelvet és stílust, valamint helyettesként mezei gazdászatot oktatott. Az intézet megszüntetése után Nyitrára (ma: Nitra, Szlovákia) került, ahol a II. József által elrendelt telekfelmérés és adókivetés végrehajtásában vállalt munkát, majd pedig a Nyitra, a Bars, a Trencsén és a Pozsony vármegyei főmérnök mellett irodavezetőként dolgozott. Ezt követően megkezdhette tanári pályáját: előbb a Trencsén vármegyei Privigye (ma: Prievidza, Szlovákia) piarista iskolájának világi tanára lett, majd 1790-ben a Stájerországban lévő Bruck an der Mur-i kerületi mintaiskola igazgató-főtanítójává nevezeték ki. Itt 4 évig dolgozott, és ez idő alatt irányításával az erősen elhanyagolt állapotú iskola teljesen megújult. 1794-től a Geidorf bei Grazban (ma: Graz III. kerülete) lévő elővárosi, majd pedig a Mur bei Grazban működő iskola igazgatójaként hasonló feladatok várták. Nyilván ezek sikeres végrehajtása is szerepet játszott abban, hogy 1797-tői a grazi minta-középiskola élére került. Itt hosszabb, sajnos pontosan nem ismert ideig, valószínűleg az 1810-es évek közepéig dolgozott, mígnem egészségi okokból felhagyni kényszerült az oktatói munkával és nyugdíjba ment. Ekkor visszatért Magyarországra, és kizárólag tudományos kutatásokkal és publikálással foglalkozott. Ideje nagy részét Pesten és Székesfehérváron töltötte, miközben sok utazást tett, melyek során bejárta az országot. Az 1820-as második felétől Horvátországban élt, és 1835. április 9-én Károlyvárosban (Karlovac, Horvátország) hunyt el. Kunits jelentős szakírói - pedagógiai, tantárgyelméleti, oktatásmódszertani és nyelvészeti, továbbá biográfiai és topográfiai - munkásságot folytatott. Ezek eredményeként 1792-től kezdődően több mint két tucat önálló kötete, közöttük nem egy, több kiadásban is, illetőleg néhány költeménye jelent meg Grazban, Bécsben, Pesten, Károlyvárosban, Varasdon (ma: Varazdin, Horvátország), Zágrábban (Zagreb, Horvátország) és Eszéken (Osijek, Horvátország), de számos gazdászati, statisztikai és topográfiai cikke is napvilágot látott különböző szaklapokban és -folyóiratokban.16 Érdekességként jegyezzük meg, hogy - bár volt közöttük olyan, amelyet cseh és volt, amelyet magyar nyelve lefordítottak - Kunitsnak egyetlen olyan önálló kötete sincs, amelyet eredetileg ne németül írt volna. A TOPOGRAPHISCHE BESCHREIBUNGEN DES KÖNIGREICHES UNGARN ... CÍMŰ KÖTET Amint a kötet előszavából kiviláglik, azt a tervek szerint 1824. évi pesti Lipót napi, azaz május 12-én esedékes vásárra kívánták megjelentetni,17 ám miután abban a szerző által tett bejegyzés szerint 1825 tavaszán véglegesített rész is van,18 az valószínűleg jelentős, gyakorlatilag 1 éves késéssel hagyta csak el a sajtót. így azután a címlapon látható megjelenési évszám nem felel meg a valóságnak. A Topographische Beschreibungen des 16 Wurzbach, Constant: Biographiscehes Lexikon des Kaisterhums Oesterreichs, enthaltend die Lebensskizzen der denkwürdigen Persone, welche seit 1750 in den österreichischen Kronländern geboren worden oder darin gelebt und gewirkt haben. Th. 13. Wien, 1865. 378-379. p.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 7. köt. Bp., 1900. 487-492. hasáb; Szinnyei Kunitsról készített életrajza gyakorlatilag Wurzbach idézett munkájának kissé hézagos fordítása, ám Szinnyei - Wurzbachhal ellentétben - Kunits valamennyi önállóan megjelent művét tételesen felsorolja, bár azok címét néhol pontatlanul közli. 17 Kunits, 1824. XV. p. 18 Kunits, 1824. 107. p. 32
